Na igen, a modern pszichológiai kutatásoktól is ki bírok akadni. Mindenféle dolgokat kiderítenek rólam, amiket jobb lett volna nem tudnom... elég elkeserítő.

Az úgy kezdődött, hogy olvastam egy cikket és kiderült, hogy van egy olyan bajom, hogy tryphobia, azaz "írtózás az apró lukaktól". Namost viccesen hangzik, de itt egy kép, nézze meg mindenki és döntse el maga. Én ettől pont a falra mászok, nekem ez borzasztó. Rosszabb, mint bármelyik horrorfilm (mármint amiben nincsenek apró lukak, nyilván).

Mindig is meg voltam győződve róla, hogy mindenki pont olyan mint én, aztán meg kiderült, hogy nem, én vagyok a csodabogár. Na jó, kerülöm az apró lukakat, és akkor?

Aztán a neten büngészve kiderült, hogy van olyanom is, hogy misophonia. Írtózás bizonyos hangoktól, ami nálam tipikusan a csámcsogás, szörcsögés, hangos evés. Meg amikor a filmekben csámcsogást vágnak be a csókolózás alá kísérőhangnak. Félreértés ne essék, nem vagyok prűd, nem zavar a csőrözés, de amikor meghallom a csámcsogást, akkor vége, kiszaladok a világból. El kell kapcsolnom, pörgetnem kell.

Erre nem hittem volna, hogy ez fóbia, de okés. Amúgy normális vagyok... kivéve...

Megtudtam, hogy az ún. prosopagnosia (arc felismerési képtelenség) egy enyhe változatával is megáldott a sors. Félreértés ne essék, nem vagyok súlyos prozopagnóziás, de azért észrevehető problémám van az emberi arcok felismerésével. Az emberek feltételezik, hogy elég egyszer vagy kétszer találkozni valakivel és akkor emlékszem. Hát sajnos nem, nekem legalább 6-8 alkalom kell, ha szerencsés vagyok. Emberek integetnek és mosolyognak, én meg várom, hogy megszólaljanak végre, mert a hangjuk nélkül esélyem sincs.

Aztán ott vannak a filmek. Hát nekem azok nagyon betesznek, fogalmam sincs, hogy ki kivel van, ki kinek a kije és mit is csinált. Pláne, ha beraknak két bajszos fazont vagy mittudomén, két hasonló csajt hasonló frizurával. 

Viszont mondjuk a legtöbb amcsi színészt megismerem hangról, az vicces. A Star Trek ferengijei sem okoznak problémát, a színész arcát teljesen eltakarja a maszk, de nyilván világos, hogy melyik filmben láttam már, merthogy amúgy is hangjáról ismerem fel. Az egyik sorozatban kék csápost játszott, a másikban vulkánt vagy akárkit, vicces, merthogy tök nyilvánvalóan ugyanaz a hangja. Egy ajtó bezárult a számomra, de úgy tűnik kinyílt egy ablak. 

Aztán most meg kiderült, hogy afantáziás vagyok. A rohadt életbe, hát én azt hittem, hogy mindenki az! Még egy dolog, amit meg kellett tanulni magamról, azazhogy valójában másokról. Kiderült, hogy az emberek becsukják a szemüket és maguk elé tudják idézni, hogy hogyan néznek ki a dolgok. Hát én azt hittem, hogy ez egy filmes trükk, hogy nyilván mindenki a dolgokra emlékszik, a nevükre, a színük nevére, nem arra, hogy hogyan néz ki!

Ha felidézek egy házat ahol laktam, akkor nekem az mittudomén, "fehér ház két ablakkal, balra egy fenyőfa, jobbra kriksz kraksz kerítés". Nem csoda, hogy nem lettem festőművész... felnőtt ember létemre simán a pálcikaember szintjén vagyok a dolgok lerajzolásával.

Na, szerintem most hagyom abba a pszichológiai témájú cikkeket mielőtt kiderült valami még súlyosabb...

A rohadt életbe, nem találok szavakat. Ki vagyok akadva mint állat. Gondolom nem vagyok egyedül... azaz... tudom, hogy nem vagyok egyedül.

Okés, nem találok szavakat, szóval ez inkább amolyan kommentelős bejegyzés, ahova beírhatja mindenki a sirámait. Vagy örömködhet, ki tudja.

Én mindenesetre meg vagyok lőve, nem tudom mi lesz, úgyhogy ötleteket várok.

Feltelepítettem a Skype-ot egy új környezetbe, merthogy szükségem van rá. Felraktam, elindítottam, beléptem. Eddig még okés. Bejönnek a chatek, amiket a másik gépen is láttam. Eddig még jó...

Aztán betölt a nekem egy csillió régi chatet a listába. Régieket, és amikor azt mondom, hogy régieket, akkor igazából fosszíliákról beszélek. Olyan nevek jönnek elő, akikkel vagy 7-8 évvel ezelőtt dolgoztam együtt... vagy még több. Olyan cégek, amiket már elfelejtettem... ősrégiek.

Ezek mindent lementenek rólam? Örökkön örökké mint a bibliában? Jesszusom, ha gyilkosságot követtem volna el már lassan szabadulnék! Ha ámokfutásra adtam volna a fejem, akkor már lassan kiengednének. Ha levágom a lábam akkoriban, már lassan kinőtt volna az új. 

És kitörölni sem lehet? Vagyis lehet, egyenként, jobb klikk, kiválaszt, ablak, leokéz. Erre elmenne egy napom is, ha nem több! És mi a biztosíték, hogy jövő héten, amikor egy új virtuális gépre telepítem nem jön elő megint?

Sokakban felmerül, hogy miért is csinálja ezt a kormány, miért is akar ráverni a kisadózók egy részére 40% büntetést. Tényleg, miért?

Az, hogy "igazságos" vagy "igazságosabb adórendszer" felejtsük el. Eleve nincs igazságos adórendszer, igazságosabb meg megint nincs. Olyan adórendszer van, ami jobban működik meg olyan, amiért kevesebben hörögnek. Olyan adórendszer van, ami kevesebb változást hoz, meg olyan, ami többet. Van, amelyik több pénzt szed be, van amelyik kevesebbet. Szóval?

A katás adózás célja eredetileg az volt, hogy több vállalkozó legyen. Több vállalkozót akartak, bevezették, aztán vártak. Így megy ez, senki sem tudja mik lesznek a következmények.

Mára nagyon sok katás van, valahogy be kellene húzni a kéziféket. Valaki kitalálta, hogy most kevesebb katás kellene, inkább legyen több alkalmazott. Ne vállalkozzanak ezek a szerencsétlenek, hanem maradjanak meg alkalmazottnak, mert már így is sokan vannak. Túl sokan. 

Lehetne ezt mondani, hogy "nem tudtuk, hogy ennyien lesznek" de ez ugye gáz lenne, mert be kellene ismerni, hogy a kormány tagjai nem mindentudók. Mindenki tudja, hogy nem azok, de a marketing osztály szólt, hogy nem szabad ilyet hangoztatni. A szabadpiacon senki sem reklámozza, hogy valamit nem tudott előre.

Lehetne megelni a kata adóját mindenki számára, minden katás egyenlő módon többet adózna. Akkor több adót fizetnének, kevesebb lenne a katás, de ez megint gáz, mert adót emelni mindig gáz. Pláne, hogy ők csinálták a katát, akkor ezt most felemelni a kudarc beismerése lenne. Senkinek sem tetszene, cirka 400 000 katás és a mélyen tisztelt családtagjaik mérgelődnének és az ciki. 

Lehetne csökkenteni a munkavállalók terheit, de akkor meg kevesebb adó jönne be. Azt meg ugye nem akarhatjuk, pláne ebben a bizonytalan gazdasági helyzetben nem[1]. A világ kormányai a problémákat mindig adók kivetésével oldják meg, nem adócsökkentéssel. 

Kell egy olyan változtatás, ami miatt nem az összes katás nyavajog, amire van valami kifogás, ami igazságosnak állítja be, ami miatt nem csökken az adóbevétel (sőt, ha lehet nő) és ami miatt a katások egy nem túl nagy, de azért számottevő része szépen visszasompolyog. Vagy legalább nem lesz több katás.

Erre született ez az öszvér, őrült szabály, hogy ha nem állami cégnek egy év alatt katás 3 millió forintot meghaladó számlát állít ki, akkor a nem állami cég fizessen 40% büntetést, kivéve ha külföldi, mert akkor ha állami ha nem a vállalkozó maga fizesse meg helyettük kivéve, ha tulajdoni része van a nem állami cégben, akkor már a 3 millió sem számít, hanem 40-ot fizessen, de persze ha 12 millió felett volt, akkor nem kell kétszer kifizetni a 40%-ot, de ha a katás másodállású, akkor 6 millió, de a 3 millió akkor is 3. Belföldi állami cég azt csinál amit akar, annak nem kell kifizetnie a 40%-ot. 

Egyszerüsített, értem? :)

Jelenleg cirka 8 000 ember mondja, hogy ez így butaság, de kellene vállalni, hogy pénzt akarunk és alkalmazottakat, aztán fel lehetne emelni a havi díjat mondjuk 75 000 forintra, a sikertelenek közül páran visszamennének vállalkozóknak és minden klafa lenne[2].

Csakhogy a szönyszülött szabály jobb a kormánynak, van 400 000, abból 8 000 méltatlankodik, hadd szóljon, majd megunják, hazamennek.

Igaz, hogy egy kiszámíthatatlan, rossz, a fejlődést akadályozó szabály születik, mert ezentúl az összes vállalkozás menekül a katásoktól mint a pestistől, hogy a katások másodrendű vállalkozókká válnak, akik másodrendű, veszélyes számlákat állítanak ki, de a lényeg, megvan, eddig még csak 8 000 ember hörög.

Gyerekek, ez így át fog menni és minden katás rácseszik. Nem fognak veletek szóba állni a cégek, mert nem akarnak hosszú távú kapcsolatokat kiépíteni azzal, elköteleződni afelé, aki 3 millió felett már alkuképtelen ez világos ugye? Nem 3 millió felett fognak menekülni a cégek, hanem időben, keresnek inkább egy másik partnert, akire lehet építeni később is.

Minden katás rácseszik, menjetek tiltakozni. Sőt, a nem katások is rácsesznek, úgyhogy mindenki menjen tiltakozni. Itt van, legalább a petíciót írja alá mindenki, mert 8000 az kevés[2]. 

[1] Gazdaásgi helyzet persze mindig bizonytalan, de legalább mindig van kifogás.

[2] https://www.peticiok.com/signatures.php?tunnus=peticio_a_kata_szabalyainak_modositasa_ellen&page_number=786&num_rows=10

Ha már itt tartunk, hogy ugye mi darálja a fogaskerekeimet, hát az, amikor felnőtt emberek azzal jönnek, hogy "nem igazságos". Megmondom miért szoktam ezen kiborulni, főleg amikor az adók kapcsán jön ez elő.

Merthogy nincs igazságos adórendszer! Nem is lehet, az "igazságos adórendszer" egy nonszensz. Nem azért mondom ezt, mert valamiféle nihilista vagyok, aki megkeseredett és nem hisz már a jóban, nem hisz az igazságban, aki a "nem lehet igazságot tenni" kényelmes állásponttal utasít vissza minden kezdeményezést. Nem.

Jobb adórendszert gyakorlatilag bármikor lehet csinálni és a legtöbb esetben érdemes is. Arra hivatkozni azonban, hogy "nem igazságos" egy roppant idegesítő retorikai fogás.

Az addig mindenkinek megvan, hogy az "igazság" mit jelent ugye? Egy csomó igaz kijelentést, amik a valóság egy szeletét teljes egészében lefedik. Néha kihangsúlyozzuk, hogy teljes szeletét, azt mondjuk, hogy "a teljes igazság". Persze ez a "teljes igazság" néha igencsak végtelen, úgyhogy csínján kell bánnunk a teljes igazsággal, de mindegy, most hagyjuk is ezt.

Igen ám, de mi az "igazságos"?

Az igazságos valamim olyan lenne, ami minden szempontból, az érdekeltek minden szempontját és érdekét figyelembe véve megfelelő. Amit az érdekelt felek mind elfogadnak. Képzeljük bele magunkat a másik fél helyébe, sőt az összes fél helyébe egyenként és ha nem tudunk jobb megoldást mondani a másik felek szempontjából sem, akkor azt mondhatjuk, hogy az adott megoldás igazságos. Nem túl tudományos definíció, de valami ilyesmit értünk azon, hogy "igazságos".

Ha egy árucikk X forintba kerül, akkor 5 darab ugyanabból körülbelül X X X X X forintba kerül (azaz 5X-be, ugye). Ez például elég logikus, elég igazságos, nem nagyon van olyan megoldás, amit az eladó és a vevő szempontjából is feltétel nélkül elfogadnánk. Persze, el lehet térni ettől, lehet kedvezményt adni a nagyobb tétel esetén, de ez egy igazságos rendszer, nem?

Namost nézzük az adót. Az adórendszer bonyoult, nagyon sokféle szereplő nagyon sok érvet képes felsorakoztatni. Bármilyen adórendszert is felvázolunk lesznek szereplők, akik valamilyen szempontból hátrányos helyzetben fogják érezni magukat és ezeknek a szereplőknek lesznek is egészen logikus érveik. Tehát nincs igazságos adórendszer. Merthogy túl bonyolult ahhoz, hogy mindenki egyetértsen, hogy ne legyen újabb és újabb érv, ami ütközik más érvekkel, újabb és újabb szempont, ahonnan más tűnik igazságosnak.

Vegyünk egy egyszerű példát! Vannak gazdagok és szegények, jól kereső és kevésbé szerencsés emberek, katások és alkalmazottak, adózniuk kell. Mennyit adózzanak?

1. Okés, fizessenek mindannyian ugyanannyit. Ugyanannyi szolgáltatást kapnak az államtól, ugyanannyira védi őket a rendőrség, a törvény előtt egyenlőek, ugyanaz az orvos műti őket az adóból finanszírozott egészségügyben, tehát fizessenek ugyanannyit! A boltban is az volt az igazságos, hogy mindenkinek ugyanannyiba került a kenyér, legyen egységes az adó is. A gazdag is 50 ezret fizet, a szegény is, így igazságos!
2. Háááá! Álljunk meg a szóra, mondhatja a szegény ember, de hisz ez nem igazságos, mert az összeg egyenlő ugyan, de az erőfeszítés nem az. A szegény emberre hatalmas terhet ró az adó, neki nagyon nehéz előteremteni, a gazdag viszont meg sem érzi. Legyen arányos az adórendszer, akinek kétszer annyi van, az fizessen kétszer annyit, akinek tízszer annyi van, az fizessen tízszer annyit! Arányos és nyilván nincs igazságosabb annál, hogy arányos közteherviselés. Ki mennyit bír, ugye? Legyen egykulcsú az adórendszer.
3. Ááááááhhh, nem jó. Az a helyzet, hogy vannak nagyon-nagyon-nagyon gazdagok, ha mindenki arányosan fizet, akkor ezek a nagyon-nagyon-nagyon-nagyon gazdagok könnyen megússzák, millió közepesen jómódú hordozza helyettük a terhet. Merthogy a nagyon-nagyon-nagyon gazdag emberek is ugyanannyit esznek, ugyanannyit isznak, de ami megmarad nekik, az rengeteg. Milliók fizetik a magas adót csak azért, hogy nekik nagyon sok maradjon az adó után. Legyen aránytalan az adórendszer, sávos, akinek nagyon-nagyon-nagyon sok van, azok fizessenek aránytalan többet. Ne azt nézzük, hogy mennyit fizet, hanem azt, hogy mennyi marad neki!
4. Áhhhh, nem jó. Merthogy szeretnénk ha az emberek vállalkoznának, szerencsés lenne, ha kevesebb terhet raknánk a vállalkozókra, ugye? Mindenkinek jobb lenne, ha sok vállalkozó lenne, ezért hagyjuk őket keresni, hogy vállalkozást építsenek! Meg igazából szeretnénk, ha kevesebbet piálnának, a pia nem létszükséglet, az csak egy káros szenvedély, legyen a pián sok az adó, úgy igazságos. Meg az öreg, légyszennyező autók, meg a sósmogyoró és így tovább...

Így aztán eljutottunk egy bonyolult adórendszerhez, ami már olyan komplikált, hogy a társadalom nagy része nem tartja igazsgosnak. Ötezer féle szabály, nyolcvan féle adózó, akik mindegyik igazságtalannak tartja legalább a szabályok felét. Vannak érvek minden szabály mellett, de persze ezrével vannak az érvek a szabályok ellen is.

Akkor mi a tanulság? Milyen okosságot tudunk ebből levonni?

Hát egyszerű: ne gyere már nekem azzal, hogy igazságos adórendszer, nincs olyan. Az, hogy "de így nem igazságos" az nem érv, az csak annyit jelent, hogy te egy másik megoldást részesítenél előnyben. Igen, tudjuk, így van, mindig így van. Az érveidet meghallgatjuk, azok fontosak, de a "nem igazságos" az nem érv, világos?

Hát egy rövidítés... :)

Na jó, annak a rövidítése, hogy "what also grinds my gears", azaz "amitől szintén recsegnek a fogaskerekeim". Az ötletet Peter Griffin adta, aki csinált egy hasonló műsort a tévében. Itt egy kép róla, így remélem beugrik mindenkinek.

De most komolyan, ha bevezetik a KATA módosítást, akkor az megöli a vállalkozásomat. Vagy lehúzom a rolót és felkötöm magam vagy elkezdek csalni az amúgy hófehér vállalkozásomban. 

Mert figyu, jól hangzik, hogy "fizessenek a gazdagok" meg "van pénze, a 40%-ot kifizeti és kész", de katásként nem tudok költséget elszámolni. Ki kell fizetnem a számlákat, tartalékot kell képeznem, vennem kell dolgokat, fűtés, számítógép, villany, kémény, javítás, számlák. számlák, számlák. Elszámolni nem tudom őket, ezért is fizetek egy fix összeget havonta, ezt jelenti, hogy *katás* a csávó, nem azt, hogy valami pszichoaktív szert szipákolt!

Ezek a dolgok alkalmazottként frankón adottak, de én nem vagyok alkalmazott, akkor sem, ha a felelős magyar kormány egyszerűen ezt feltételezi rólam. Hogy a fenébe van az, hogy költséget nem számolhatok el, de azért nyakon vágnak 40%-al, nem jár semmi, ami egy alkalmazottnak, de azért amikor adózni kell, akkor alkalmazottnak tekintenek?

Hogy a fenébe van, hogy X pontot teljesíteni kell[1], hogy az adóhivatal elhiggye, hogy nem vagy alkalmazott, aztán úgy döntenek, hogy ja, adót kell fizetni, téged mégis úgy kezelünk mintha alkalmazott lennél, megszívtad... Hogy a fenébe van az, hogy amikor bankkölcsönt akarsz felvenni, akkor elhajtanak, hogy nincs munkaviszonyod, amikor meg adózni kell, akkor azt mondják, hogy, ja öreg, ez tulajdonképpen olyan, mintha munkaviszonyod lenne.

Hogy lehet, hogy a munkavállaló terhei a nyakamba zúdulnak, miközben az alkalmazotti státusz egyetlen előnyéből sem részesülök?

Megmondom hogy néz ez ki! Nem találtam munkát, kényszervállalkozó lettem, kilökött a magyar társadalom mentőmellény  nélkül egy fecskében a nemzetközi vizekre mondván, hogy "ússzá b+". Aztán négy év múlva megjelent és észrevette, hogy uszadékfából tutajt rögtönöztem magamnak... aha, HAJÓTULAJDONOS... HAJÓTULAJDONOS!

 [1] Saját eszközöket használok, saját irodában, saját munkarendben, saját anyagokból, mittudomén... 

Ezt írja az index egy cikkben[1]... 

"Másrészt a kata egy súlyosan elszúrt adófajta lett, akár százezres nagyságrendben is lehetnek olyanok, akik valójában sima munkavállalók, de ezzel a katás trükkel lényegesen kevesebbet adóznak."

Aha. Hát mondjuk nem munkavállalók. Akkor lennének munkavállalók, ha alkalmazottak lennének. Nem azok. Le kellene már szokni erről a "ők valójában munkavállalók" szlogenről, mert nem azok. Az a munkavállaló, aki állásban van, a katás meg nincs állásban. Lehet, hogy optikailag nem tudja valaki megkülönböztetni őket a munkavállalóktól, de attól még a katás nem munkavállaló. Vegyük észre, hogy optikailag a titkárnőt sem tudod megkülönböztetni a mérnöktől, vagy a programozótól, mert mindketten egy asztalnál ülnek és a monitort bámulják.

Ha meg százezrek lehetnek köztük akik jogtalanul választották a katás adózást, akkor ellenőrizni kell őket! Vegyük észre, hogy ez a százezres nagyságrend azt jelenti, hogy minden harmadik katás adócsaló lenne. Ha ez tényleg így lenne, akkor a nav elenőrzés igen hatékony és sikeres volna, el lehetne kezdeni az ellenőrzéseket. 

"Erre egyébként az állam is rájött, csak visszacsinálni a hibát már lényegesen nehezebb."

Nem, nem jött rá. Arra, hogy "akár... lehet..." nem lehet rájönni. Pontosabban fogalmazva azt mondhatjuk, hogy az államnak pont annyira nincs fogalma sem, hogy hány katás visszaélés van mint ahogyan az index sem tudja. Nem jöttek rá, csak ötletelnek meg anekdotáznak[2].

Annyira nem jöttek rá, hogy Izer Norbert szerint például mindenki csaló, mindenki visszaél, mindenki erkölcstelen, aki 3 millió forint felett számláz egy cégnek[3]. Nonszensz, nem csak, hogy nem tudják mennyi visszaélés lehet, de azt sem tudják, hogy kit nevezzenek visszaélőnek.

Tudod mit tudnak? Megmondom! Azt tudják, hogy "huhh, nem gondoltuk, hogy ennyi katás lesz". Ennyit tudnak. Nem sok, ugye?

"A katásnak álcázott munkavállalókat pedig lényegében ingyen lehet azonnal kirúgni, ami egy válságnál külön kevéssé szerencsés."

Ugye?! Hát persze, hogy nem munkavállaló, mert "lényegében ingyen lehet azonnal kirúgni". Ha munkavállaló lenne, akkor ezt nem lehetne megtenni. Ugye?

Ráadásul ha a katás vállalkozó nem egy kiszolgáltatott hozzá nem értő szerencsétlen kényszervállalkozó, akkor nem lehet olyan könnyen megszabadulni tőle. Mert mondjuk kötött valamilyen szerződést. Mondjuk én takarítom az irodaházadat 2020-ban és ennek a szerződésnek a felmondása esetén ez meg az. Nem az ördögtől való ez, vállalkozás. A kapitalizmus így működik, az, ahol mindenki munkavállaló az a szocializmus volt.

És igen, a munkavállalótól nehéz megszabadulni, ami rugalmatlanná, lassúvá, sebezhetővé teszi a cégeket. Többek közt ezért olyan népszerű a szabadúszó kisvállalkozó elgondolás európa fejlettebb gazdaságaiban[4].

A cég megváltoztatja a stratégiáját, a szabadúszóknak lejár a projektje és mennek máshová, más cégeknek dolgozni. Ha ráerőltetjük a magyar cégekre, hogy vegyék fel az X programozókat, akkor azok beragadnak az X termékcsaládba és lenyomják őket a versenytársaik a világpiacon. A versenytársaik, ahol két hónap alatt terméket váltottak.

És igen, európában teljesen normális az, hogy egy irodaházban van 100 alkalmazott meg 1 500 szabadúszó. A cég adja az asztalt, a széket, a számítógépet, a munkát, amit a szabadúszó szépen elvégez jó pénzért. Ott ezt úgy hívják, hogy modern munkaerőpiac, nálunk azt mondják, hogy ez egy erkölcstelen csalás. 

De könyörgöm, ha már azzal kampányol valaki, hogy "munka alapú társadalom", akkor érdemes lenne körülnézni, hogy a többi európai országban hogyan is néz ki a munkaerőpiac, nem?

"Lehetett sejteni, hogy először a katásokat fogják kidobni
Azért akarhatja most elsőként őket támogatni a kormány. Adószakértő az új Orbán-csomagról."

Ó, jajj, ne! Könyörögve kérem a magyar kormányt, hogy ha lehet, akkor ne támogasson engem a kormány, ne mentsen meg, ne siessen a segítségemre! A magyar kormánynak lila gőze nincs az egészről és azt hiszi, hogy nekem segít, ha az üzleti partneremet megadóztatja 40% extra adóval. 

Én, és sok-sok ezer katás vállalkozó ettől olyan lesz mint a leprás, még akkor is, ha történetesen a 3 millió forint alatt terveznek szerződést kötni velünk. Menekülni fognak az ügyfelek, hát ki ne menekülni, amikor megbüntetik őket azért, mert kifizetik a munkát, amit elvégeztünk nekik!

Légyszilégyszilégyszi, ne támogassatok már! Légyszi! A magánnyugdíjamat már megmentettétek, a vállalkozásomat ne mentsétek meg, LÉGYSZI!

[1] https://index.hu/gazdasag/2020/07/01/nagyon_keves_katas_szuneteltette_a_tevekenyseget/

[2] Hú, az én cégemnél van három ember, aki benn ül az irodában és katás... aha. A négyszázezerből, akiket nem ismersz és ezt az anekdotát fogja felkapni a fél ország. Hát az a confirmation bias meg urban legend meg minden.

 [3] https://wagmg.blog.hu/2020/07/01/izer_norbert_kerj_bocsanatot

 [4] https://wagmg.blog.hu/2020/06/29/szegeny_vallalat_versenyhatranyba_kerul_a_katasok_miatt

No, ha már ott tartunk, hogy mitől száll el az ember agya, akkor itt van ez. Megpróbálom egyszerűen leírni, nem túl bonyolult.

A katás bemegy a bankba kölcsönt felvenni. Jövedelemigazolást kérnek a legutóbbi lezárt pénzügyi évről. Hiába mutat be szerződést, "maga nem munkavállaló, nem hisszük el". Hiába hoz az elmúlt három évről számlakimutatást, nem, "maga vállalkozó, navos jövedelemigazolás kell tavalyról".

Elmegy a nagyságos navhoz. Fogják a bevételét, levonnak belőle 40%-ot, mert "magának ennyi a kiadása". Mert "maga vállalkozó, kiadásai vannak, törvény van rá, hogy magának 40% a kiadása". Nem érdekel senkit, hogy mit mond a katás, hogy mennyi volt valójában a kiadása, törvény van rá, hogy mennyi.

Adózni kell. Jön a nagyságos kormány és azt mondja, "maga nem is vállalkozó" és "magának nincs is kiadása, mert maga tulajdonképpen egy munkavállaló". 

Aztán ír a katás egy blogot és a fél blogoszféra nekiugrik, hogy "kevés adót fizetsz, ennyi a tiszta nyereséged, mert nyilván nincs kiadásod". Mert "a konyha az irodád, számítógépe mindenkinek van, a nyomtató meg occsó"!

Akkor ne szálljon el az embernek agya? Ne tiltakozzon?[1]

[1] https://www.peticiok.com/signatures.php?tunnus=peticio_a_kata_szabalyainak_modositasa_ellen&page_number=756&num_rows=10

Na, ez kiverte a biztosítékot, de mind a három fázison egyszerre. Csak röviden... Izer Norbert a következőket nyilatkozgatja:

"A szombati lapszámban megjelent interjúban Izer Norbert azt mondta, hogy több tíz milliárd forint is származhat jövőre az átalakításból. Az összeget azok a nagy cégek róják majd le, amelyek ma színlelt szerződéssel, a kata visszaélésszerű alkalmazásával foglalkoztatják az embereiket - jelentette ki."[1]

Hát öregem sok ezer magyar kisvállalkozót rágalmaztál meg azzal, hogy színlelt szerződéssel csalnak, hogy visszaélnek az egyszerűsített adózással. 

Nem, nem élnek vissza, nem színlelnek semmit! Egyszerűen a jogszabály adta lehetőséggel élnek, az általatok kitalált és megszavazott, életbe léptetett jogszabályok alapján adóznak. Úgy, ahogyan azt ti megparancsoltátok, ahogyan azt ti előírtátok!

Javaslom a következő szöveget:

"Izert Norbert nem kívánta azt sugallni, hogy aki 3 millió forint alatt vállal el egy munkát az becsületes adózó, aki viszont ennél többért állít ki egy számlát az színlelt szerződéssel, erkölcstelen módon, a törvényekkel visszaélve károsítja meg az államot és honfitársait."

Vagy valami hasonlót, értem? 

[1] https://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/adougyekert-felelos-allamtitkarsag/hirek/igazsagossa-teszi-a-kata-szabalyait-a-kormany

Nagyon tanulságos volt olvasgatni a sok ezer tiltakozó véleményét, jó érzés volt, hogy nem vagyok egyedül, hogy mások is nagyon hasonló vizeken eveznek. Persze amikor majd jövőre tönkreteszi a magyar kormány a vállalkozásomat ez igencsak sovány vigasz lesz, de addig is olvasgatom a petíciót mint valami blogot. Mit is írnak?

Szóval itt[1] lehet tiltakozni. Talán... talán. Ehh, nem a reményhalról akartam írni, hanem arról, hogy a petícióhoz megjegyzéseket is lehet írni, azokat olvasgattam, hogy elhelyezzem magam a nagyvilágban. Kiderült az emberek nagyjából azt mondják, amit én is.

Hát elsősorban feltűnő, hogy az "ellehetetlenít" szó milyen sokszor felbukkan. Nagyon sokan írják, hogy ha a tervezett változtatások életbe lépnek, akkor a vállalkozásuknak vége mint a botnak. Mindenki vonja le ebből a következtetést, ki azt, hogy a kata miatt létrejött egy csomó életképtelen vállalkozás, ki azt, hogy ezek az életképes kis mikrovállalkozások beledöglenek a nyaklevesbe amit a kormány tartogat a számukra. Én magam keserűséget érzek, de most már tudom azt is, hogy sok ezren vannak ezzel így. 

Mindeközben az a duma megy, hogy most nekünk jobb. Na ezt a videót meg sem néztem, már a címtől lepattant a fejem teteje! Nézze meg akinek csukva maradt a bicska a zsebében és szalonnázni akarna éppen!

Aztán sokszor felbukkan a sértődöttség, amikor arról írnak az emberek, hogy álljon már meg a menet, én nem vagyok bújtatott alkalmazott, nem vagyok bűnös, nem vagyok galád, mi a fenéért mondják, hogy valamiféle csaló gazember lennék? Hát igen. Minimum lenne, ha  a nyilatkozgató politikusok minimum bocsánatot kérnének amiért kollektíve megvádoltak sok ezer becsületes kisvállalkozót. Minimum!

Mi még? Ja, igen, a gazdaság fehéredése. Kiderült, hogy a pógárok legtöbbje nem szereti a mutyit, örül, hogy a gazdaság fehéredett. Bizony ám, az embereket zavarja, ha egy erkölcstelen kisebbség sikeresebb, mint a becsületes és csendes többség. Ezek az emberek most azt mondják, hogy hatalmas visszalépés lenne ez a mutyizást gerjesztő, alapjában véve elhibázott döntés. Merthogy nem csak egyszerűen jól járnának a mutyizók, a számlagyárosok, a fiktív cégek, ez a döntés egyenesen rászorítana ilyenre egy csomó céget, egy csomó vállalkozót.

És jogos, a becsületes vállalkozó eltitkolni kényszerülne a bevételeit, azok a nagyvállalatok pedig, akik ezt a "bujtatott alkalmazás" nevű marhaságot művelik egyszerűen három/négy fiktív KFT nevében számlázgatnának ezentúl. No, igen.

És örültem még egy dolognak, nevezetesen annak, hogy jól láttam, jó stratégiát követtem, a legtöbb szabadúszó bizony szintén egy vagy két nagyobb megrendelőtől és pár kisebb megrendelőtől reméli a bevételét. Ez a természetes, így működik a gazdaság, ebben semmi furcsa vagy abnormális, erkölcstelen vagy gonosz nincs.

Sajnos arra is rá kellett ébredjek, hogy amikor a magyar kormány éveken keresztül a munka alapú társadalom jelszavát sulykolta én abszolút félreértettem őket. Én törekvő, értelmes, sikeres emberekre gondoltam, hidat tervező mérnökökre, szobrászokra, szakértőkre, webfejlesztőkre, programozókra, grafikusokra, építési felügyelőkre, modern gépekkel dolgozó vállalkozókra, fuvarosokra, szakfordítókra. A kormány úgy tűnik műkörmösökre meg kubikosokra meg a fűnyíróemberre, aki nyilván nem számláz hárommilliót, nem áll állandó üzleti kapcsolatban senkivel.

Persze nem akarom megsérteni a műkörmösöket meg a kubikosokat, de ez most nem róluk szól, nem ők vannak elkeseredve és nem ők írják, hogy "ellehetetleníti". Ez most rólunk szól!

[1] https://www.peticiok.com/signatures.php?tunnus=peticio_a_kata_szabalyainak_modositasa_ellen&page_number=723&num_rows=10