Na, ez meg a másik, amitől a falra mászok, amikor azt mondják az ősrobbanás elméletre, hogy "amikor a világegyetem keletkezett" meg pláne a "teremtés pillanatában".

Még komoly fizikusok, nemzetközi szaktekintélyek is mondanak ilyeneket, mindenféle buta "ismeretterjesztő" filmekben, hogy tudniillik az ősrobbanás elmélete arról szól, hogy hogyan keletkezett a világegyetem. Erre aztán persze sok vallásos ember ráugrik, hogy "akkor miből keletkezett, miért keletkezett, hogyan is keletkezett nemtudodugyenemtudod". Teljes joggal, teljes joggal...

A kép, amit az ősrobbanás kapcsán kötelező bemutatni

Elmondom, egyszerű. Tényleg. Tényleg nagyon egyszerű. Mármint el lehet mondani egyszerűen is, így:

1. Szóval a világegyetembe minden repül szétfele. Ez tény, ezt tudjuk, megfigyeltük. Jó, ezt akkor most jól elfogadjuk.
2. Tegyük fel, hogy a világegyetem jellege múlt hét szerdán is ugyanilyen volt. Minden arra utal, hogy ez így van, de azért meg kell jegyeznünk, hogy ha a mindenható teremtő a múlt hét szerdán teremtette a világegyetemet benne a keddről alkotott emlékeinkkel, akkor itt mondjuk mi fel is adjuk. A múlt hét szerdaisták ne olvassák tovább, velük vitát nyerni nem tudunk.
3. Ha a feltevésünk igaz, azaz múlt hét szerdán is olyan volt a világegyetem természete mint most, akkor a világegyetem kisebb volt picikét és minden repült szétfele. Félreértés ne essék, nem onnan tudjuk ezt, hogy ami szétfelé repül az múltkor is kötelezően szétfelé repült, hanem onnan tudjuk, hogy okos emberek kiszámolták. Ha ugyanolyan volt a világegyetem természete mint most és most szétfelé repül, mégpedig úgy, ahogy azt megfigyeljük, akkor múlt hét szerdán is szétfelé kellett repülnie, mert a képletekből ez jön ki. Matek, érted?
4. Nos, akkor kiszámolhatjuk hogy előtte való héten mi volt (kicsit kisebb és szétfelé repült) meg előtte való héten (még kisebb volt és szétfelé repült). Ha mintegy 14 milliárd évet megyünk vissza, akkor nagyon kicsi volt és szétfelé repült.

Ennyi. Ez az ősrobbanás elmélete. Annyit mond, hogy régen a viláegyetem nagyon kicsi volt és szétfelé repült. Mi volt a világegyetem előtt? Azt nem tudjuk. Az ősrobbanás elmélete nem tudja. Nem állít semmit arról, hogy honnan jött a világegyetem, mi volt, amíg nem volt, mi volt 15 milliárd évvel ezelőtt... semmit. Nyista.

Az ősrobbanás elmélete nem mond semmit arról, hogy hogyan keletkezett a világegyetem, hogy keletkezett -e egyáltalán, hogy miből lett, miért lett, ki csinálta, ha csinálta valaki egyáltalán. Annyit mond, hogy a világegyetem régen cirka 14 milliárd évvel ezelőtt sokkal kisebb volt és szétfelé repült.

Feltéve persze, hogy nem múlt hét szerdán teremtette egy varázserővel rendelkező lény úgy, hogy abban már benne voltak a fosszíliák, a kőolaj, a Piri néne[1] és mind, mind repültek szétfele. Mert ha így volt, akkor passz!

[1] Helyreigazítás: Úgy tűnik, hogy a szakirodalom nem egységes abban a kérdésben, hogy "Piri néne" vagy "Biri néne" a helyes megnevezés. A következő videófelvétel alapján az olvasóra bízzuk ennek a kérdésnek a megválaszolását.

Gyermekkorom egy meghatározó sorozata volt az Onedin család (The Onedin Line). Úgy mondtuk, ahogy az angolok írták, onedin, nem úgy, ahogy az angolok mondják, hogy onídn... szinkronizálva volt.

Felnőtt fejjel aztán újranéztem és meglepődtem, hogy milyen jól kiállta az évek rohamát. Teljesen élvezhető ma is. Komolyan, semmi gond nincs vele, érdemes megnézni.

Nem makett...

Angol sorozat, az angol történelem egy időszakáról szól, igazából mondjuk történelmi dráma. A BBC csinálta, és igen, a BBC azért elég jó dolgokat szokott csinálni, és már ekkoriban is adtak a minőségre (1971 és 1980 között csinálták).

Egy olyan időszakban játszódik, amikor angliában komoly tömegek emelkedtek fel a középosztályba a hajózásnak és a tengeri kereskedelemnek köszönhetően. Persze, voltak szegények nem is kevesen és ezek szerepelnek is a sorozatban, de egy prosperáló időszak volt.

Az Onedin család is alulról kezdi, a főhős érdekházasságot köt, hogy hajóhoz jusson és beindíthassa a vállalkozást. Egy hajóval, semmi vagyonnal, nagy bizakodással és komoly becsvággyal indul neki és ha sok nehézség és szenvedés árán is, de boldogul.

Ja igen, a "line" szó tulajdonképpen egy szójáték, egyszerre utal a hajótársaságra és a családfára, jól érzékelteti, hogy egyszer a család, egyszer az üzlet kerül előtérbe, hogy a főhősnek az üzlete az élete, aztán a család kerül előtérbe, aztán megint az üzlet... tulajdonképpen e kettő közt örlődik.

James Onedin, a családfő

Annak idején még a BBC is meglepődött milyen nagy sikere volt a The Onedin Line TV sorozatnak. Sőt, amikor eladták különféle európai országokba kiderült, hogy mindenütt imádják, még a vasfüggöny mögött is hatalmas sikert aratott. Nem volt politikai aktualitása, nálunk is nyugodtan be lehetett mutatni, nem volt belőle gond.

A család leghűségesebb alkalmazottja, Baines kapitány

Az emberek pedig imádták. Azt hiszem érdemes még ma is megnézni azoknak is, akik annak idején nem látták. Akik látták, azoknak gyakorlatilag kötelező, a nosztalgiafaktor jóval 100% felett van.

Így van, emlékezzünk Earl-re!

Szóval a helyzet az, hogy nehéz vígjátékot csinálni, nehéz viccesnek lenni, komoly munka, tehetség, felkészülés kell hozzá. Mondjuk rendszeresen el is szúrják, kínosan jópofáskodó, mesterkélt, ripacskodó vackokat csinálnak vígjátékok helyett. Mint amikor a hétvégén megy az ember sajtos tangliért és a rádióban magukat viccesnek tartó ún. humoristák próbálnak marháskodni. Hú, az néha elég szörnyű, üzenem, ha miattam csinálják, akkor akár abba is hagyhatják.

A "My name is Earl" viszont egyáltalán nem ilyen, nekem nagyon bejött. Most újranéztem és mivel volt időm elfelejteni a poénok felét elég jól szórakoztam is rajta. Jó poénok, kedvelhető karakterek, jó színészi játék és még a történeteket is elég érdekesek. Van bennük fordulat, meg ilyenek.

Úgy hívják, hogy "Earl"...

Ott van Earl, a főhős, aki jó ember próbál lenni (I am just trying to be a better person) és helyre akarja hozni az összes rosszat, amit életében tett. Ez alkalmat ad mindenféle érdekes gazemberségek felidézésére, a régi áldozatok meglátogatására, szóval nagyszerű lehetőség jó forgatókönyvek írására.

Ott van Earl öccse, aki... nos... nem annyira éles elméjű mint ahogyan azt az életkora alapján várnánk. Naívan rácsodálkozik a világra és üdítően sajátságos nézőpontokból képes szemlélni azt.

Earl és a tesója

Aztán ott van még egy csomó mindenféle arc, egyikük sem nagyon okos, egyikük sem nagyon sikeres vagy nagyszerű, leginkább esendő emberek, akik alaposan kiszorultak a társadalom peremére. Nem, nem társadalmon kívüliek, ez egy vígjáték, nem egy szociológiai tanulmány vagy dráma. Egyszerűen emberek, akikkel akár barátkoznál is, de mondjuk a kocsidat már nem feltétlenül adnád kölcsön nekik. Valószínűleg a kalapácsodat sem.

Joy, Earl volt felesége. Earl nagyon részeg volt, Joy meg nagyon terhes...

Imádom ezt a bandát. Tudom, régi már, de jó volt újranézni. Csak ajánlani tudom mindenkinek.

Imádom a Star Trek világot, mindig is imádtam és mindig is imádni fogom. Amit viszont az elmúlt években műveltek vele az szörnyű, arra nincs mentség és az új "Star Trek: Lower Decks" sorozat ezt a gyalázatot csak megkoronázta. Mi a baj vele?

Hát először is ez egy rajzfilm. Star Trek rajzfilmet csinálni eleve bűn, nem nagyon lehet elképzelni egy rajzfilmet, amit képes lennék elfogadni mint a Star Trek világ része, de megbocsájtani talán még meg tudnám. Ha mondjuk olyan lenne, mint az eredeti Star Trek rajzfilm, a tudjukmelyik. Nem nézném, pláne nem lenne a kedvencem, de talán meg tudnék bocsájtani az alkotóknak amiért ilyen otrombaságot cselekedtek. 

Az új rajzfilm azonban katasztrófa. Elegendő egyetlen pillantást vetni rá, hát hogy néz ez már ki?

Az új razfilm előzetese, ennyi elég is belőle

Ó, igen, a nyitóképen minden szereplőnek tátva van a szája. Amint tudjuk ez a nézők elrettentésének egyik leghatékonyabb eszköze, amitől minden normális ember azonnal a falra mászik. Ez tény.

Világos, hogy a rajzfilm készítői körülbelül ezerszer jópofábbnak gondolják magukat, mint amennyire jópofák, körülbelül ezerszer viccesebbnek gondolják magukat mint amennyire viccesek. Nincs annál cikibb, mint amikor valaki jópofának gondolja magát pedig csak kínosan mesterkélt. Jesszusom, még a rajzolt karakterek is kínosan modorosak... 

Az is azonnal világos, hogy az összes szereplőt kölyökképűnek rajzolták és ez már egyenesen szentségtörés. Képzeljük el Mózest, Jézus Krisztust vagy Budhát így megrajzolva és azonnal világossá válik, hogy mit éreznek most a Star Trek rajongók. Persze legtöbbbjük nem követel halálbüntetést az alkotókra, azért ez nem annyira komoly, de az biztos, hogy a rajongók számára a sorozat halott. Sokak számára az egész Star Trek franchise halott már, Pikardostul meg mindenestől. Meg lehet érteni őket, nagyon is meg lehet érteni őket.

Még egy dolog, ami teljesen nézhetetlenné teszi az új rajzfilmet. Elmondom mire gondolok!

Az ember társas lény, szociális, csoportokban él. Ezért aztán kialakult benne az ún. empátia, azaz, ha a csoportban valamelyik embert negatív érzelem éri, akkor az a csoport tagjait mind negatívan érinti. Mármint persze feltéve, ha nem pszichopaták. Merthogy pont azt nevezzük pszichopatának, akiből kóros módon hiányzik ez a beleérző képesség.

Namost ha a társaságban valaki kínos helyzetbe kerül, akkor azt általában kínos helyzetként élik meg az emberek. Nem vicces, nem tréfás, nem nevetnek rajta, hanem kínosan érzik magukat. Ha egy rajzfilmben minden szereplő kínos helyzetből kínos helyzetbe sodródik, ha folyamatosan "égeti" magát, akkor a nézők is kínos helyzetben fogják érezni magukat. Aztán átkapcsolnak, kikapcsolnak, törölnek. 

Én magam csak pár percen keresztül voltam képes elviselni ezt a rajzfilmet.

Bár mondjuk én a Star Trek Discovery utolsó évadát is képtelen voltam végignézni. A sorozatot ahol a főhős minden epizódban sírni szokott míg a másik hős (Sylvia Tilly) olyan szinten égeti magát, olyan szinten önbizalomhiányos és, hogy az már alkalmatlanná teszi a beosztására is.

A másik rettenetes Star Trek próbálkozás

Csak képzeljük el milyen lenne, ha az eredeti sorozatban Mr. Spock minden epizódban sírva fakadna és úgy érvelne, hogy "dehát én a testvéred vagyok, hinned kell nekem". Vagy mondjuk Janeway kapitány pánikrohamot kapna, mert beszélnie kellene három ember előtt. I am Captain Kathryn Janeway of the federation starship Voyager... és sírva kiszaladna a hídról mert bepánikolt a lámpaláztól... huhh, az embernek a hideg végigfut a hátán!

Sajnos vége, vége a Star Trek világnak, az emberiség elvesztette a képességet arra, hogy Star Treket csináljon. Szép volt, jó volt, amíg tartott, sajnos nincs tovább.

Imádom a sci-fi filmeket, pláne a sorozatokat. Gyakorlatilag mindet láttam, sőt, mindet láttam legalább kétszer-háromszor. Kevés van, sajnos kevés sci-fi sorozatot csinálnak, jó sci-fi meg alig-alig, elvétve.

Jelenleg a "the expanse" a legjobb futó sci-fi sorozat. Nem tökéletes, túl sok benne a pszichopata gyilkos, a pszichopata politikus és a pszichopata bűnöző, túl sok a politika, a szociológia, túl kevés a tudomány, de azért csak a legjobb a futó sorozatok közül. Az "expanse" a legjobb, Miller, a kiégett zsaru pedig a legjobb benne. Vagyis igen, az én kedvencem. Leírom miért. 

Némi poénlelövés, azaz spoiler a kép után!

Miller, aki nem szerepel a képen...

Miller mellett könnyű elmenni, könnyű nem észrevenni a karakter finom részleteit. Egyrészt nem főszereplő, vagyis úgy tűnik, hogy nem főszereplő. Nem tagja a csapatnak, igazából egy magányos arc, története mellékszálnak tűnik. Nem mellékszereplő, Miller nyomozó, így aztán mindig az események középpontjában találja magát, alakítja a történetet, mégis, a felületes szemlélőnek úgy tűnhet, hogy Miller csak egy arc a háttérben. 

Miller megkeseredett. Miller feladta, lemondott a világról, lemondott magáról, arról, hogy ő jobbá teheti a világot, hogy bárki jobbá teheti. De igazából mégsem, mégis van benne kitartás, van még egy szikra ami rákényszeríti, hogy cselekedjen. Ez adja a karaktere szépségét, ez a kis irracionális, logikának fittyet hányó kis remény.

Miller megtanulta, hogy az emberi életnek nincs értéke. A világ, amibe beleszületett semmibe veszi az emberi életet és Miller megtanulta a leckét. Amikor egy tömegpusztító fegyveren dolgozó tudós, egy pszichopata tömeggyilkos már majdnem megalkuszik a fogvatartóival, hogy a munkáját tovább folytathassa, Miller egy laza mozdulattal fejbelövi. Nincs bűntudat, nincs moralizálás, nincs bocsánatkérés, egyszerűen annyit mond, hogy "meg kellett halnia". 

Ez Miller letisztult logikája, vannak emberek, akiknek meg kell halniuk. Abban a világban, amiben Miller él ez egy igen irígylésreméltő és bölcs hozzállás. Vannak emberek, akiknek meg kell halniuk. Egy jelenetben, amikor a bűnről és a világról beszélget valakivel Miller azt találja mondani, hogy "én csak azt akarom, hogy meghaljanak". Nincs harag, nincs dráma, csak haljanak meg.

A sors fintora, hogy Holden, aki rohadtul kiakad ezen a fejbelövés dolgon, aki üvöltözik Millerrel, pár epizóddal később fegyvert fog és megy, hogy fejbelőjön egy tudóst. Mert meg kell halnia. Holden nem jár sikerrel, mire odaér már csak a hűlt helye van a tudósnak, egyszerűen elkésett. Ha odafigyel arra, amit Miller mondott, ha nem moralizált volna annyit, akkor ő is gyilkossá vált volna és a világ egy picit jobb hely lett volna. 

Miller... vajon min tépelődik épp?

Ami izgalmassá teszi Millert az az, hogy ő egy rendes ember. Egy rendes ember, aki a mocsokban, a bűn világában, az embertelenség világában is rendes ember maradt. Igen, gyilkos, igen, elkövet dolgokat, de a nézőnek világos, hogy van benne valami, ami végig megmaradt, az erkölcs magját végig ott őrzi és rejtegeti. Korruptnak látszik, de csak azért, hogy életben maradjon, hogy titokban megmaradjon az az egy apró kis mag, ami még ér valamit az életében.

Merthogy Millernek nincs jövője, nincs múltja amire büszke lehetne, nincs küldetése, nincsenek barátai, nincsenek kollégái, nincs háza, nincs kutyája, nincs vagyona, nincs családja, nincs gyereke, nincs semmije. Még önbecsülése sincs, még annyi vigasza sincs, hogy "én azért tudom, hogy egy rendes ember vagyok".

És Miller csendben, minden felhajtás nélkül megy és feláldozza az életét, hogy megmentse a Föld nevű bolygót, ahol soha nem járt, megmentse az embereket, a kék eget és az esőt. Mindig kíváncsi volt, hogy milyen íze lehet...

Miller a mennybe megy...

És itt vége is lenne Miller történetének, a valóságban vége is van. De mégsem, mégsincs vége, mert Miller feltámad. Visszatér kalapban, hogy megoldjon még egy utolsó ügyet, kinyomozzon még egy bűntényt. A protomolekula újraalkotja Millert a nyomozót, de nem alkotja újra Millert az embert. Nincs benne a szikra, nincs benne a mag...

És aztán önerőből, saját akaratából újra megjelenik a régi Miller. Nem csak Miller a nyomozó, hanem Miller az ember, nem csak az üres héj, hanem maga ő maga. Visszatér, hogy még egyszer megtegye amit kell, hogy áldozatot hozzon azokért, akiket soha nem szeretett, akik nem szerették, akiket nem is ismert. 

 Miller második eljövetele. Nincs kalapja.

Hogy lásson akinek szeme van, értsen, akinek értelme van. Íme Miller a nyomozó és Miller az ember, látod? Érted? 

Szóval zseniális egy karakter ez a Miller, nagyon ki van találva, nagyon meg van írva és zseniális a színészi alakítás is. Érdemes odafigyelni rá!

Van az OTP-nél egy lakossági számlám. Az ősidők óta. Jó ügyfél vagyok, mindig mindent fizetek, jól be lehet palizni és tényleg, évtizedek óta az ügyfelük vagyok. Sőt, a vállalkozói számlám is ott van náluk, kettő oldala van, egy forint és egy USD.

Nos, az USD ágát egy ideje nem használtam, mostanában ha külföldről kapok pénzt azt röptiben átkonvertáltatom az OTP-vel forintra. Keresnek is rajta szépen, eladási ár, vételi ár, nem szégyenlősek.

Csakhogy mivel nem használtam az USD felét a számlának, ezért azon felhalmozódott 43$ vagy ahogyan azt az ámerikaiak mondják $43 hiány. Merthogy minden hónapban levonnak róla egy kicsit. Ez a hobbikjuk asszem...

Küldtek egy levelet, FELSZÓLÍTÁS, meg TARTOZÁS, meg HÁTRALÉKRENDEZÉS, és ELMARADÁS. Amolyan banki irgum-burgum.

Úgyhogy beléptem, áttettem pár forintot a dolláros oldalra, de a francba, akkor is! Hát mennyi erőfeszítésükbe került volna egy olyan levelet küldeni, hogy "elnézést, bizonyára elkerülte a figyelmét" meg "mi sajnos nem konvertálhatjuk át a forintot amit a számlán tart a hiányra, ami az USD számláján keletkezett". Esetleg hozzátehették volna, hogy "mint régi ügyfelünk ezúton is köszönjük, hogy nem a másik bankba tartja a pénzét, mert nekünk sokat jelent, hogy öntől minden hónapban levonhatunk pénzeket".

Esetleg még el is adomázgathattak volna a levél végén, hogy "és mi itt a bankban még most is nevetgélünk,  hogy mennyire be tetszett szopni a svájci frankot amire igen kedves és csinos kollégánk két óra alatt tudta csak rábeszélni" még azon sem sértődtem volna meg. Azt tényleg nagyon megszívtam, és tényleg csinos volt meg kedves is...

Roppant módon fel tudnak bosszantani a "zöldek" az ún. "természetvédők". Nem mintha gonosz lennék vagy nem tartanám fontosnak a természetet, a környezetünk megóvását. Persze, hogy fontos...

De az a helyzet, hogy ez a környezetvédelem dolog egy politikai mozgalom lett, ésszerűtlen, buta, öncélú, eszement mozgalom. Az a baj, hogy a legnagyobb ostobaságokat terjesztik. Lehetetlen, megoldásokat szorgalmaznak, hamis állításokat hangoztatnak, abszolút tudománytalanok, értelmetlenek. Az a helyzet, hogy ha a környezetvédelmi mozgalmak követeléseit teljesítenénk, az gyakorlatilag öngyilkosság lenne.

A modern világban döntéseket hozni, az életünket, az ország energetikai rendszerét, a gazdaságot megszervezni csakis a természettudományok segítségével, a természettudományok eredményeit figyelembe véve lehet. A "környezetvédők" azonban szemmel láthatóan semmit sem tudnak a természettudományról, nem is érdekli őket. Irracionális, irreális, logikátlan érveik vannak, sőt, nekem nagyon úgy tűnik, hogy csak ilyen érveket képesek felhozni. Egyetlen normális elképzelésük sincs. Hogyan lehet ez?

Egyszerű! A különféle műszaki megoldásokon mérnökök, természettudósok hada dolgozik. Ha valahol van egy megvalósítható, működő megoldás, akkor arra a mérnökök rájönnek, kitalálják, kidolgozzák. Ezt tanulták, ez a dolguk, ez tölti ki az életüket, persze, hogy ők fognak rájönni! Akkor viszont mi marad a zöldeknek? Mivel tudnak ők előrukkolni? 

Hát olyan dolgokkal, ami a mérnököknek eszükbe sem jutott, esetleg ami eszükbe jutott, de rögtön el is vetették merthogy nem működik.

És persze ott van az elfogultság. Akinek kalapács van a kezébe az mindent szögnek néz, aki eldöntötte, hogy a napelem a jövő, vagy a szélmalom, annak minden a napelem, a szélmalom, mindenáron azzal akarja megszervezni a jövőt. Mint például ez:

A hidrogén legfontosabb feladata, hogy az időjárásfüggő megújulós termelést kiegyenlítse. Mert annak tényleg szüksége van rá a kapacitások ugrásszerű növekedésével. És az lenne a cél, hogy a megújulók terjedését gyorsítsuk...

https://energiabox.blog.hu/2020/08/03/paks_a_hidrogentarolassal_is_teljes_zsakutca#comment-form

Lefordítva ez annyit tesz, hogy "mi használhatunk hidrogént, mert ha mi használjuk, akkor az jó, ha ti használjátok, akkor rossz". Mintha a hidrogén csak az ő elképzelésük szerint működne, mintha tényleg valamiféle előzetes céllal lett volna odakészítve a világegyetembe.

Ráadásul a dolog ennél még egy fokkal ütősebb ám. Merthogy ez a kijelentés azt is jelenti, hogy a napelemek észnélküli erőltetésével eljutottunk odáig, hogy most már hidrogén nélkül nem fog működni a dolog.

Hoppá, de hisz egész eddig ezt mondogattam, hogy a napelemek és a szélerőművek túlzott elterjedése problémás, nem működik, hogy baj lesz belőle. Mindig az volt a duma, hogy a mérnököknek kuss legyen, működik az! Most kiderül, hogy nem, nem működik, szükség van a hidrogpnre. És mi a baj a hidrogénnel?

akkor ez tulajdonképpen a már egyébként is baromi drága paksi beruházás költségeit növeli meg nagyon komolyan. Hiszen ahhoz az erőműhöz csatolnánk, ahol egyébként elvileg nincs szükség rá.

https://energiabox.blog.hu/2020/08/03/paks_a_hidrogentarolassal_is_teljes_zsakutca#comment-form

Tehát az, hogy nagyon drága. Hú, de hisz ha az atomerőműnek nincs rá szüksége, a napelemnek szüksége van rá és nagyon drága, akkor újra kellene gondolni azt a kijelentést, hogy az atomerőmű drága, a napelem meg olcsó, nem?

Logika? Végig kellene gondolni ezt nem? Merthogy még szakembernek sem kell lenni ahhoz, hogy megértse az ember, itt valahogy csak az jött ki, hogy a napelemnél valami súlyos kiadást nem vettünk figyelembe, hogy kihozzuk mennyivel olcsóbb, mint az atomerőmű, nem? Most meg elismerjük, hogy...

Na, ez azért elég őszödi beszéd hangulatú, merthogy azt mondja, hogy "hazudtunk" meg "elk.rtuk, nem kicsit, nagyon". Háddenem?

Na, amiből még elegem van, az a politikai megszállott... elmondom hogyan működik!

Az igazi politikai megszállott nem tájékozott, nem rendelkezik mélyebb ismeretekkel, az csak zavarná a dologban. Felvértezi viszont magát mindenféle politikai szlogenekkel, propagandával, frappáns, egyértelmű, de igen kétes igazságértékű dumákkal.

Aztán bárki bármit mond, előveszi a legközelebbi panelt és hozzávágja az illetőhöz. Igaz, nem igaz, nem számít, az a lényeg, hogy nem állt el a szava, hogy volt mit hozzávágnia a másikhoz. Aztán ha kifogy a munícióból, akkor kitiltja a másikat a fenébe, így emelt fővel távozhat, hiszen övé volt az utolsó szó.

És a képtelenségek, amiket egy ilyen megszállott képes dobálni, na, azok nem semmik ám, azok gyöngyszemek, azokért érdemes elolvasni a hozzászólásokat!

Például miért is van egyre kevesebb szegény magyarországon?

A mélyszegények egyébként valóban"eltűntek", tudniillik azok, akik már három hónapja nem találnak munkát, azokat attól kezdve nem létezőnek tekintik. Nem kapnak semmilyen támogatást, mintha nem is élnének. Az ő nullájuk sem számít bele az átlagbérbe, mert a nyilvántartásból is törlik őket - roppant humánus módon.

Tölgyes Péter (nick)

Szóval a csávót nem érdekli, hogy a mélyszegénység nem az átlegbérről szól, hogy a mélyszegénység egy felmérés, amiből nem törölnek senki, hogy akik régóta munkanélküliek, azok egy csómó fajta támogatást kapnak, és az sem, hogy aki nem kap bért, az nem számít be az átlagbérbe, soha nem is számított. Nem érdekli, hogy amit mond az teljesen értelmetlen, neki az számít, hogy valamit beszólt.

A lőtéri kutyát sem érdekli, hogy te mennyit írsz be a KSH adatgyűjtő lapjára, a statisztikát a hivatalos adatszolgáltatásból számolják ki, amihez neked, nekem, bármely munkavállalónak semmi köze. A cégek pedig számon kérhetőek az adatpontosságért, a NAV is rajta tartja a szemét az adatszolgáltatáson.

Tölgyes Péter (nick)

No persze nem vagyok munkavállaló, viszont évek óta a KSH hivatalos adatgyűjtő helye vagyok. Megkérdezik mennyi volt a jövedelmem, mennyit költöttem közművekre, kajára, állateledelre, meg ilyenek. Nyilvánvalóan fogalma sincs arról sem, hogy a NAV természetesen nem látja a statisztikai adatokat, amiket a vállalkozások, vállalatok, magánemberek adnak. Hát az még mekkora lenne, ha úgy gyűjtene adatokat a KSH, hogy a NAV "rajta tartaná a szemét". Hú, ez már mekkora!

...továbbra is átlagbérről beszélnek. Hogy megértsd, abban benne van a közmunkás a maga hetvenezrével és Mészáros a százmillióival.

Tölgyes Péter (nick)

 A Mészáros természesen nincs benne, mert nem kap százmilliós béreket. Elég őrült lenne a nyereséget bérként kivenni, úgy leadózni. És természetesen a közmunkások sincsenek benne, de ez mindegy is.

Az átlagbér nem arra van, hogy megállapítsuk hány szegény ember van magyarországon, arra teljesen használhatatlan lenne. Az átlagbér arra való, hogy a bérek rövid távú változásait vizsgálják vele. A csávó fogja az átlagbért, megpróbálja arra használni amire nem való és aztán telekürtöli a világot, hogy DE HÁT NEM IS LEHET BELŐLE MEGTUDNI, HOGY MENNYI A SZEGÉNY EMBER!

Ja, nem lehet. Tényleg nem. Nem is arra való. De már mennyire elegem van abból, hogy van egy csomó ember, aki nem ért a matekhoz, arra akarja használni azt a keveset, amit az általánosban megtanult, amire nem való, aztán üvöltözik, hogy a matematikusok milyen hülyék, mert neki nem is működik a dolog.

 Na mindegy, ha valakit érdekelnek ennek a megszállottnak a kirohanásai, az itt[1] megtalálja őket. Engem negyed óra alatt kitiltott, mert nyilván nagyon teleráns és az ún demokratikus ellenzék tagja. El tudjátok képzelni? Kitiltani a blogodról valakit, mert más a véleménye? Csak azért, hogy tovább hülyíthesd magad?!

[1] https://nemgogol.blog.hu/2020/08/02/magyarazat_majdnem_mindenre#comment-form

Mit mondanál, ha meghallanád, hogy egy felmérés alapján magyarországon a korrupció 853%-al magasabb mint bárhol máshol a világon? Nos, gyakorlatilag akármit is gondolsz hibát követsz el. Miért is?

Hát egyrészt azért, mert ezt a 853%-ot épp most találtam ki, nem több, mint kamu, álhír, butaság. Nem végeztem felmérést, nem számolgattam, nem osztottam és szoroztam csak egyszerűen leírtam egy számot. De ha még csak ez lenne a baj... ha csak ez lenne a baj!

A baj az, hogy ezek felmérések, megkérdeznek egy csomó embert és a kapott értékeket átlagolják. Ezek a felmérések semmit, az ég világon semmit sem mondanak arról, hogy mekkora magyarországon a korrupció, arról, amiről kérdezik az embereket, egyedül arról mondanak valamit, hogy mit gondolnak az emberek, az átlagember. Az "átlagember", akinek fogalma sincs arról, amiről kérdezik. 

Rendszeresen csinálják az ilyen és ehhez hasonló felméréseket és sokat sejtető címekkel publikálják is őket. Azt mondják a címek, hogy "ekkora a korrupció", vagy "ilyen az életszínvonal" meg "ennyire jó vagy rossz az oktatási rendszer". Nem, nem azt írják, hogy "emberek, akiknek fogalmuk sincs a témáról, laikusok, ezt meg azt gondolják". Még csak véletlenül sem.

És ez bizony baj, mert laikusok hasraütésszerű elképzelései alapján nem szervezhetjükl meg az életünket, nem hozhatunk felelős döntéseket, nem alakíthatunk ki jó stratégiát.

Ha nem akadsz ki ezen, akkor képzeld el a következőt...

Orvosi vizsgálatra mész mert fáj a fejed. Csinálnak egy csomó vizsgálatot és amikor visszamégy a következőképpen tudatja veled az orvos az eredményeket:

- Nos, az a helyzet, hogy sajnos a vizsgálatok pozitívak lettek, azonnal meg kell kezdenünk a kemoterápiát, mert önnek agydataganata van.

- Ó, doktor úr, hát mik az esélyeim?

- Nos az én személyes véleményem szerint önnek semmi baja nincs, le kellene állni kicsit a kávéval, szóval ha ezt vennénk alapul, akkor az egész kemó felesleges, sőt, káros... de...

- Mi? Mit mond doktor úr?!

- Nos megmutattuk a felvételeket ezer embernek az utcán, elmondtuk mik a tünetei és bizony az emberek egy jó része azt gondolta, hogy önnek súlyos agydaganata van. Szerintem itt, látja, a cerebellumot nézték sokan daganatnak...

- De hát, akkor egészséges vagyok, nem kell a kemó, ugye?!

- Nos, az emberek 76% gondolta, hogy agydagata van, úgyhogy nincs sok választásunk, kevesebb mint 1% gondolta, hogy ön egészséges!

Abszurd ugye? Teljesen őrült ugye? Akkor abba lehetne hagyni ezeknek a "megkérdezték az embereket" cikkeknek a gyártását, mert rohadtul semmi értelme, csak kárt okoznak. Leközölnek hat cikket arról, hogy az emberek így meg úgy gondolják, aztán csinálják a következő felmérést, hogy "idén még többen gondolják így meg úgy". 

Ja, az emberek gondolnak dolgokat. Főleg azért, mert hülyítitek őket marhaságokkal.

Volt két cikk az indexen, az egyik arról szólt, hogy csak kultúra kérdése, hogy kötelezzük -e a nőket a zsákruha viselésére, a másik pedig arról, hogy ha sokat ismételgetnek egy hazugságot, akkor hajlamosak leszünk elhinni. Van összefüggés? Van bizony!

Kétféleképpen tudunk csinálni dolgokat, tudatosan és csak úgy, automatikusan. Amikor már sokszor csinált valamit az ember, akkor a dolog automatizálódik, igen gyorsan megy, gondolkodás nélkül megy.

A kisiskolás ránéz egy madárra és sorra veszi az ismertetőjegyeket, tudatosan végiggondolja a madár tulajdonságait. Sárga a begye? Nem. Akkor nem tipsinykés dömörre született áfanyalaki durró, de még sok minden más lehet. Hegyes a csőre? És így tovább...

Az ornitológis ezzel szemben ránéz ugyanarra madárra és megállapítja, hogy a purrogó meslenykék idén korán vándoroltak vissza az antarktiszról. Nem kell tudatosan végiggondolni a dolgokat, automatikusan tudja a választ.

Nos, ha tudatosan végiggondoljuk a világ dolgait, akkor általában képesek vagyunk az észérvek, a tények, a megfigyelések logikai elemzésével megállapítani, hogy egy kijelentés igaz -e, vagy nem.

Például megállapítjuk, hogy nem áramszünet van, mert a rötyiben világít a lámpa, valószínűeg kiment a lámpa a konyhában, mert ugyanazon a fázison van és ha áramszünet lenne, akkor egyik sem világítana. Ha azonban nem gondoljuk végig tudatosan a dolgokat, akkor előfordulhat, hogy átverjük magunkat, azt mondjuk, hogy a fenébe, már megint áramszünet van. merthogy tegnap is áramszünet volt, múlt héten is áramszünet volt, ez az áramszünet sokszor ismétődik, nyilván megint ez van.

Amikor tehát nem godolunk végig dolgokat, akkor hajlamosak vagyunk azt elfogadni, amit sokat ismételgettek nekünk. Az ornitológus esetében, ha a madarak vizsgálja ez a dolog sikeres, mert az ornitológus életében rengeteg madár ismétlődik, valószínűleg helyesen fog dönteni madár ügyben. Ha ugyanezt a módszert használja, azaz nem gondolja végig ésszerűen a kialvó lámpa esetét, akkor átveri magát, ott üldögél a sötétben, ahelyett, hogy kicserélné a lámpában a ledes nyavaját.

Hogy rövidre zárjuk a dolgot gyorsan megemlítjük, hogy vannak vidékek, ahol a férfiaknak igen sokat ismételgetik, hogy ha a feleség nem hajlandó zsákot húzni a fejére, akkor meg kell verni mint a lovat. A nőknek meg sokat ismételgették, hogy ha nem húznak zsákot a fejükre, akkor meg lesznek verve mint a ló. Ezeken a vidékeken az emberek hajlamosak azt gondolni, hogy ez a helyes válasz, zsák, nemhúzfel, bot, felhúz. Jó, helyes, erkölcsös, mert sokat ismételgették nekik ezeket.

Namost ezt mondjuk úgy, hogy "kultúrális kérdés". Nem logika, nem észérvek, nem vita kérdése, hanem úgynevezett kultúrális kérdés. Nem gondolkodnak rajta az emberek, nem ülnek le megvitatni, nem hoznak fel bizonyítékokat, hanem csak úgy, gondokodás nélkül csinálják.

Namost a világ más vidékein meg azt ismételgették az embereknek, hogy ez a zsákruha csak kultúra kérdése, a kultúra pedig jó, értékes, el kell fogadni, támogatni kell, tolerálni kell. Ezt ismételgették nekik, így gondolják anélkül, hogy egy perc időt vesztegettek volna a zsákruha kérdésre. 

Pedig ha végiggondolták volna a dolgot, akkor a következő meglepő gondolatokkal kellett volna szembesülniük:

Azokon a vidékeken ahol az a zsákruha dolog megy igen sok nő igen nyomorultul érzi magát. Nem látja a szomszéd, hogy a zsák alatt kék-zöld foltok éktelenkednek, nem járhatnak iskolába, kiszolgáltatott helyzetben vannak, természellenes, elnyomott életet élnek.

Sőt, ezeken a vidékeken sok férfi is rosszul érzi magát, lőnek rájuk az utcán, lelökik őket a tetőről, meg ilyenek. Nagyon-nagyon valószínű, hogy lényeges összefüggés (szignifikáns kapcsolat) van a zsákruha meg a nyomorult életérzés közt, nagyon-nagyon valószínű, hogy a zsákruha növeli a szenvedést valahogy. Tehát erkölcstelen.

Vannak olyan vidékek, ahol a zsákruhánál sokkal brutálisabb dolgokat is csinálnak, főleg a nőkkel. Például ha megerőszakolnak egy kislányt, akkor ahelyett, hogy a tettest becsuknák egy kicsiny szobába jó sok ideig, például a kislány saját családja brutálisan meggyilkolja a kislányt. Mert azt mondogatták nekik, azt ismételgették nekik, hogy ez így helyes és nem gondolkodnak a kérdésről. Csak úgy automatikusan elfogadják. Nincs vita, hitkérdés, vallás.

Mondhatjuk -e erre, hogy "ez csak kultúra kérdése"? Ha a burka csak kultúra kérdése, akkor a nők bezárása, a nők megverése, a házzasságtörők agyondobálása, az nemi erőszak áldozatainak megölése is pont úgy kultúra kérdése, ez elég világos. Az rosszabb, mint a másik, persze, de mindkettő csak kultúra kérdése, mert mi a fene más lenne?

Akkor mennyit is ér ez a "csak kultúra kérdése" meg "más kultúra, tolerálnunk kell" kifogás? Megmondom, annyit sem, mint egy pár dinkókutyavese.