wagmg

wagmg

A háromtest-probléma

2024. október 15. - arthurthedent

Van ez a Cixin Liu regény, a háromtest-probléma meg ugye a két folytatása, meg a negyedik, amit nem ő írt. A kínaiak csináltak belőle egy sorozatot, megnéztem. Ez az írás erről szól, a kínai sorozatról, de mondjuk a könyv is nagyjából ugyanaz lehet, meg az amerikai netflixes sorozat is. Ja, az is lett belőle, amerikai sorozat.

Ja, hát mondjuk tetszett, érdemes megnézni, érdekes volt, sajátságos. Kínaiul beszélnek benne, már maga ez is egzotikus, de a színészi játék is érdekes. Sajátságos, távoli kultúra, sci-fi. Érdekes.

Csak mondjuk tele van marhasággal. Észveszejtő, rohadt nagy marhaságok vannak benne.

Következzen tehát egy spoileres felsorolás a butaságokról, az én kis kifogásaimról, ami még annak is elronthatja az élményt, aki már látta. Mindegy, kikívánkozik belőlem, mert mindenki csak ajnározza ezt a Lui gyereket, mintha nem beszélne hülyeségeket.

c57187060e.jpg

A kép alatt már spoileres a szöveg

 

1) Szóval a sztori úgy kezdődik, hogy természettudósok sorra lesznek öngyilkosok. Mint utóbb kiderül azért, mert valami földön kívüli értelem beavatkozik a kvantummechanikai kísérletekbe és így azok azt mutatják, hogy nincsenek is természeti törvények. Nincs is fizika...

Hogy ez mekkora baromság, az kilóg a sorból. Egy kísérleti fizikus a karrierje során vagy tízezer ilyet talál, aztán pár perc vagy pár hónap kínlódás után kideríti, hogy hol rontotta el a mérést. Viszont végig azon álmodozik, hogy kiderül nincs is tévedés. Merthogy az tuti Nobel díj lenne.

És igen, volt már ilyen, ott a hullámfüggvény, amire ugye azt mondta Einstein, hogy Isten nem játszik kockajátékot, mert szeretett volna hinni benne, hogy a természetnek vannak olyan törvényei, amit ő törvénynek tart. Valószínűleg tévedett, kockajáték van, nincsenek olyan törvények, amiket előtte törvénynek tartottak. És senki sem lett öngyilkos. Azám! Senki!

2) A csávó írt egy regényt háromtest-probléma címmel. Ebből csináltak egy filmsorozatot, háromtest-probléma címmel. Ebben a szereplők belépnek egy VR játékba, aminek háromtest-probléma a neve. Az első három másodpercben felkel a nap, majd gondol egyet, visszabújik és megint éjszaka lesz. 

Aha, gondolom én, mint néző. Háromtest probléma! Kaotikus! Aha.

Ezek után a szereplők, a játék karakterei, az összes karakter a sorozatban hosszú-hosszú-hosszú epizódokon keresztül azon filózik, hogy mi a fenéért megy a nap össze-vissza. Há-rom-test-prob-lé-ma. Ember, ez de idegesítő. Mágis mire számítottál, milyen pályán mozognak a csillagok?

3) Az idegen lények évszázadokon, évezredeken azon filóznak, hogy hogyan lehetne kiszámolni a bolygó, a napok mozgását. Nagy marhaság, de tényleg.

Az emberek a Föld bolygón százezer évvel ezelőtt nem azon filóztak, hogy hogyan lehetne megjósolni a klímaváltozást, hanem azon, hogy hogyan tudnák megvédeni magukat a hidegtől. A három nap lényei fejlett hőszigetelésen dolgoznának, nem azon filóznának, hogy hogyan lehetne kiszámolni milyen meleg lesz hatszáz év múlva.

Mert ha tudod, akkor mi van? Mennyiben lesz neked jobb? Semmivel! Annyival!

4) Az meg már csak apróság, hogy a problémájuk valójában négytest probléma, mert ugye három nap van, meg a bolygó. Az rendben van, hogy elhanyagolják a bolygó tömegét, ez egy valós módszer, de végig azon járatják a szájukat, hogy pontos megoldást keresnek. Akkor meg hogy van, hogy senki sem sem említi, hogy van még legalább egy bolygó, azaz háromtest-probléma megoldással nyilván nem lesz pontos az a megoldás.

5) A bolygó felszíne többször izzó lávafolyammá változik. De az idegenek valahogy csak újraépítik a kultúrát, mert az élet azért csak megmarad. Hogyan? Miképpen? Bekerítette magát a szerző, az történt.

Legyen olyan szélsőséges az időjárás, hogy az sok szenvedést okozzon. Legyen olyan szélsőséges, hogy akadályozza a kultúra fejlődését. De e lények azért legyenek szuper fejlettebbek az emberi fajnál. De persze legyen kaotikus az időjárás, de soha ne törölje el az életet a bolygón.

Ja, a sztori miatt kellett neki egy olyan elem, ami önmagában ellentmondásos és tudománytalan. Ez nem sci-fi, a sci-fi nem olyan, hogy semmibe vesszük a tudományt.

6) Ez a sötét-erdő elmélet egy nagy marhaság. Arról van szó, hogy az összes értelmes faj csendben bújkál, mert mindegyik azonnal megtámadná a másikat, ha megtudná, hogy hol van a másik. Merthogy nem lehet tudni, hogy ki milyen erős, nincs bizalom, egyik faj sem bízhat meg a másikban, az egyetlen biztos módszer az azonnali támadás.

Hát ja, aki ezt az orstobaságot kitalálta abból azért frankó diplomata lenne ám! Nem tudunk semmit a katonai erejükről, ezért azonnal támadunk?! Hülye vagy ember? Mi van, ha a másik faj nem túl okos, de addig azért eljutott, hogy csinált magának három bolygón telepeket és figyeli, hogy honnan jön a támadás? Azt akkor visszavág. Heee? Tanultál történelmet? Kinek is jött be, hogy majd egy csapással eltöröljük az ellenséget és akkor biztonságban leszünk?

És persze nyilván vannak olyan módszerek, ahol a kooperációt úgy is lehet biztosítani, hogy a felek nem bíznak meg egymásba. Az emberi faj ezt a játékot játssza már évezredek óta. Persze, néha van háború, de azért az esetek jó részében működik. Szóvetségek, túszok, kölcsönösen előnyös megoldások, kölcsönös sakkban tartás... vannak ám módszerek bőven!

7) Van ez a kínai csaj, aki idehívja az idegeneket. Azt mondja, hogy ja, tudom, hogy el akartok minket pusztítani, de hát mi már olyan rohadtul elszúrtunk itt mindent, hogy mindegy is, pusztítsátok csak ki az emberiséget! És a csajnak van egy csomó követője.

Namost ember ennyire nem lehet hülye, de nem ez a marhaság a történetben. Az a marhaság, hogy senki sem mondja neki, hogy ja, a Mao nevével fémjelzett kínában, ahol agyonverték a faterodat lehet, hogy tényleg ilyen érzésed volt. Azért kapj a fejedhez, a világ egy jelentős részén mindeközben elég boldogokat voltak ám az emberek, azért elég jól megvoltak ám!

Szerintem egy tudós maga is ráébredt volna, hogy nem okvetlenül az emberiséget kellene kipusztítani, elég lenne abbahagyni ezt a kommunizmusnak nevezett kísérletet.

A csaj gonoszabb mint Mao, mint az egész kommunista kína és senkinek sem jut eszébe ezt elmagyarázni neki? Miért nem?

Szóval ahogy említettem már a sorozat tetszett. Kár, hogy a szerző nem tudott kerekíteni egy olyan történetet, ami nem ilyen marhaságokra épül. Nem lett volna nagyon nehéz, elég lett volna egy kicsit gondolkodni meg utánanézni a neten. Kikérni valaki véleményét. Ráguglizni. Megkérni valakit, hogy olvassa el a vázlatot. Mittudomén...

Lapraszerelt...

Az elmúlt hetekben összeraktam pár lapraszerelt bútort. Úgy gondoltam, hogy leírok pár jótanácsot, hátha valakinek segítenek, hátha valaki hasznosnak találja őket.

Okkkés, akkort jöjjenek a lapraszerelt bútor összerakási tanácsok!

1) Az összeszerelés harmadik, negyedik órájában olyan szavak, olyan kifejezések fogják elhagyni a szádat, amiről a kis családod nem tudja, hogy léteznek. A legjobb, ha a feleséged, gyerekeid elutaznak pár napra anyuhoz. Mindenkinek jobb ez így.

Hasonló okból soha ne engedd, hogy hang- vagy videofelvétel készüljön a próbálkozásaidról, egy esetleges válóper során ezek a felvételek katasztrófális hatással lehetnek az életedre. Mindened elveszítheted... ne kockáztass!

2) Nincs olyan, hogy szimmetrikus alkatrész. Ha úgy látod, hogy bármilyen irányba be lehet valamit szerelni, akkor nyilvánvalóan reménytelenül el vagy tévedve.

3) Ha a barátaidat el akarod hívni segíteni semmiképpen ne említsd meg a "bútor összerakás" vagy "lapraszerelt" kifejezéseket!

Hazudd azt, hogy találtál a kertben egy második világháborús bombát és azt akarod hatástalanítani, akkor talán eljönnek segíteni.

4) Ha azt hazudod az országos mentőszolgálatnak, hogy Guinness rekordot kísérelsz megdönteni, akkor viszonylag kedvező áron tudsz ügyeletes mentőt bérelni. Ellenőrizd, hogy elveszített végtag konzerválására alkalmas edénnyel is rendelkeznek és ütőeres vérzésben nagy gyakorlatot szerzett mentőorvos is van a helyszínen! 

5) Jól látod, az összeszerelési utasítás románul van, kivéve, ha tudsz románul. Akkor a kopt nyelv egy eddig kihaltnak gondolt változatával lesz dolgod. A jó hír az, hogy ha megérted világhírű leszel mint Jean-François Champollion.

6) Az útmutatón található "max 35kg" helyes értelmezése "csak nem gondolod, hogy ez a három facsavar kibír 35 kilót, normális vagy?".

7) Ne félj segítséget kérni!

A világon gyakorlatilag mindenütt vannak telefonos segélyszolgálatok, akik jó eséllyel lebeszélik az embert az öngyilkosságról! Ne hidd, hogy csak a kezdőknek van ilyen segítségre szüksége, hívta a lelki segélyszolgálatot már olyan is, akinek 38 darab IKEA imbuszkulcs volt a szerszámostáskájában!

8) Már az elején tudnod kell, hogy csak úgy jöhetsz ki a dologból nyertesként, ha van ingatlanbiztosításod és felgyújtod a házadat benne a lapraszerelt bútorral. Minden más út kudarcra van ítélve, harcolj az esélytelenek nyugalmával!

9) Okkkés, ha össze lehetne szerelni nem gondolod, hogy a gyárban összeszerelték volna?! Ugye?

Hát nem tudom, talán vannak más jótanácsok is, én ezeket a gondolatokat találtam hasznosnak. Persze biztos vannak profibbak is nálam... persze!

Legyen drágább a parkolás?!

Okés, öntsünk egyszer tiszta vizet a pohárba. Merthogy nem az van benne. Valami van benne, de az, hogy nem tiszta víz az egyszer tuti. Még csak nem is átlátszó!

Megmondom mi a bajom! Az emberek hülyítése, az ostoba félinformációk, a hazugságok, a primitív tévedések terjesztése. Emberek tömege szakmányba terjeszti a hülyeséget, ami messziről, ködben, rossz látási viszonyok közt igazságnak tűnik. Így hangzik:

A biciggggli jó, az autó rossz, mkay? Korlátozzuk az autókat, támogassuk a bicigglit, mkay? Járjon mindenki biciggggglivel, mkay?

Namost elmondom mi a helyzet ezzel szemben. Hogy mi az igazság, ha kibontjuk néhány részletét... Példabeszéd formában, mesében fogom megénekelni, hogy a kicsik és lassúak is értsék.

Mese a bicajos-bőcsészről

A bicajos-bőcsész a belvárosban, a nagy város közepén lakott. Ő választotta ezt a vidéket, mert ez a vidék tetszett neki a legjobban.

A kisboltok és a kiskocsmák a közelben voltak, a boltosok meg a kocsmárosok kis teherautók segítségével odahordták a söröcskét, borocskát, a közelbe. Nem kellett átgyalogolni a falu másik végére egy kapuccsínóra vagy egy bágettért, elég volt lemenni a földszintre és ott volt a kiskocsma meg a kisbót. Ez bizony fontos szempont volt a bicajos-bőcsész döntéselőkészítési folyamatában, amikor azon filózott, hogy hol is kéne lakni.

A nagyi, aki a száz métert három és fél óra alatt teljesítette turbó járókerettel és akiért taxival kellett menni minden családi születésnapon szintén a közelben lakott. A nagyinak tápióröcsöge-alsón nem sok lett volna a túlélési esélye, de itt szép kort megélt. Valamikor a múlt században megélte már...

Amikor eldugult a csap fel lehetett hívni egy telefonszámot és jött egy csávó kis egyterűvel. Megcsinálta. Volt utca és házszám, út, kereszteződés és felüljáró, sőt híd is, kis egyterű is volt, amiben szerszámok voltak, hát kijött és megcsinálta az eldugult csapot, a vízköves bojlert, a légkondit. Máriavakarék-Tehénkepuszta külterület 1389 helyrajzi számon ilyen szolgáltatások nem lettek volna, a bicajos-bölcsész tehát könnyen döntött. Itt lakik, a civilizációban. Nyilván!

Amikor tavaly a papa szíve feladta és elkezdte kihagyni a ritmust, kiért a mentő hét perc alatt. A papa túlélte, zöldség sem lett belőle, még mindig virgonc az öreg. Műhelypuszta buszfordulóban a papa eldobta volna a kanalat, még jó, hogy itt lakott és nem egy fél év után rúgta rá a rendőrség az ajtót a szag miatt. A bicigglis-bőcsész kedvelte a papát, átjárt hozzá, jó, hogy a közelben lakott. 

Amikor kiment a lapostévé a bicajos-bőcsész elugrott a bótba. Hívott egy taxit, kombit, ha lehet, aztán egy fél óra alatt lehetett megint tévét nézni. A taxis persze panaszkodott a fogalomra, de Mertehirtelend zártkeri vidékén mondjuk nincs taxi, ott nem lehet lapostévét nézni. Persze internet sincs, meg semmi, csak Mari néne meg a korcs kutyája, a bicikkklis-bőcsész könnyen döntött.

Főhősünk, a bringás-bőcsész nem talált könnyen munkát. Spanyol-magyar összehasonlító nyelvészetre keveseknek van szüksége és a bringás-bőcsész bizony csak "elégséges" szintet ért el az államvizsgán, de itt, ahol jelenleg lakik talált munkát. Egy kis ablakon kell kiadnia a szendvicseket az autósoknak akik rohannak a melóba, hála istennek a leesett szendvicseket megeheti, így valahogy megél. Itt, ahol vannak ezek az autósok, akiknek megér pár fillért, hogy beadja az ablakon a szendvicset meg a nagy kólát sok jéggel.

Namost miért van ilyen jó helyzetben főhősünk? Nyilván azért, mert vannak utak, van kereszteződés, rendbetartják, van híd, van felüljáró és van parkolási lehetőség is. Merthogy az autósok fizetnek mint a katonatiszt, még az orrukon is jön ki a pénz. Fizetnek az átíráskor, fizetnek önkormányzati adót, fizetnek az üzemanyaggal, fizetnek kötelezőt, áfát, ömlik a pénz. Ráadásul nem csak azok az autósok dobnak be a közösbe vastagon, akiknek a bringás-bőcsészre szüksége van, ó nem, mindegyik fizet. 

Ez a képlet: minden autós fizet, ebből van út, ezen mennek azok, akikre a bicajos bőcsésznek szüksége van. A bicajos-bőcsész igen keveset fizet be a közösbe, a mamáért is eljön ingyen a mentő, a bojlert is elég négyévente vízkőmentesíteni, persze! Úgyhogy a bicajos-bőcsész bizony élsőködik azokon, akik fizetik helyette az utakat, a zebra festését, sőt a bicikliutat is.

Merthogy a bicigglis-bőcsész bicajjal jár, súlyadót nem fizet, a parkolásért nem fizet, benzint nem fizet, kötelezőt nem fizet, orvosi vizsgálatra nem fizet, semmit nem fizet. A bicajozás ingyen van a közös utakon, hidakon, kereszteződésekben.

Az autósok kifizetik az utat, amiből egy sávot csak a bringás-bőcsész meg a haverjai használhatnak. Most már mondjuk kisteherautóval nem lehet elmenni, mert a bicikliút leszűkítette az utat, meg hát ugye kis autóval is nehéz kerülgetni a bicajosokat, de a dolog működik. Az autósok fizetnek, a bicajos bőcsész nem nem fizet, miért is fizetne?

Most azonban a bicajos-bőcsész új ötlettel állt elő, bizony! Miért nem fizetnek az autósok többet? Még többet! Sokkal többet! Akkor lenne mindenre pénz! Hát ez az, fizessenek az autósok, miért is ne?! Az autó rossz, az autó abcúg, a bicaj jó, fizessenek az autósok sokkal-sokkal-sokkal többet!

Mi vagyunk az Istenek

Gyermekkorom óta imádom a sci-fi-t, ami elég fura, merthogy ugye az ember változik. Szinte minden tekintetben megváltoztam, más a kedvenc időtöltésem, más a kedvenc ételem, más dolgok érdekelnek, mást szeretnék, más érdekel. A sci-fi viszont maradt. Sokszor azon gondolkodom, hogy talán a sci-fi az egyetlen fix pont az életemben. Fura...

Mostanában kezdtem folytatni Dennis E. Taylor könyveit, nevezetesen a "Bobiverse" sorozatot. A sorozat nevét a Bob és az Universe szavak összevonásából kapta, roppant találó módon.

Az első két könyv megjelent magyarul, az egyik a "Mi vagyunk az Istenek" címmel (roppant félrevezető módon). Nem tudom, hogy a harmadik megjelent -e magyarul, amikor olvastam még csak angolul volt elérhető. Jelenleg öt kötetes a sorozat, angolul és amennyire látom németül könnyen meg lehet venni használtan az első négyet, az ötödiket meg keresgélem. Idén jelent meg, szeretném papírban megvenni ha lehet olcsón.

We Are Legion - Az első kötet. Ezt mondja a bibliában Jézusnak a démon, mielőtt Jézus kiűzi az "eszelősből". Szóval nem, a főhős nem gondolja magáról, hogy isten lenne, a cím sokkal inkább a sokaságról szól. 

For We Are Many - A második kötet. Ez a második dolog, amit a démon mond Jézusnak. Szóval "mi vagyunk a Légió, mert sokan vagyunk" vagy "Légió a nevünk, mert sokan vagyunk idebenn"[1]. Szóval a bibliai eredet megvan a címben, de szó sincs istenekről. Bob igen nagy hatalmú, tulajdonképpen halhatatlan, de semmi misztikus nincs ebben, ez sci-fim nincs természetfeletti.

All These Worlds - A harmadik kötet. Ez az első három szó az üzenet első három szava, amit a 2010 Üreodüsszeia c. filmben és regényben a monolit küld az emberiségnek.

 All These Worlds Are Yours Except Europa. Attempt No Landing There. Use Them Together. Use Them in Peace.

Azaz

Ezek a világok mind a tietek, kivéve az Európát. Ne próbáljatok leszállni rá! Használjátok közösen őket! Használjátok őket békében!

Heaven's River - A negyedik kötet. A menyország folyója, a regénybeli folyó neve, ami eg topopolis mentén húzódik. A topopolis meg egy nagyon hosszú O'Neill henger. Izgalmas...

Not Till We Are Lost - Az ötödik kötet. Ha megtaláltam papírkötésben vagy e-book-ban és elolvastam majd megtudom miért kapta ezt a címet. Mindenesetre 2024-es kiadás.

Nagyon tudom ajánlani a sorozatot, érdekes, izgalmas, értelmes. Modern sci-fi koncepciókkal foglalkozik, csillagközi utazással, fénynél gyorsabb kommunikációval, Dyson gömbbökkel, Dyson rajjal, ilyesmivel. Az egyik regény előszavában írja a szerző, hogy kiadás előtt Isaac Arthur elolvasta a regényt, nehogy valami butaság legyen benne. Vicces, Isaac Arthur az egyik kedvenc YouTube szerzőm. Itt az egyik videója, ahol a Dyson gömbről beszél.

Isaac Arthur a Dyson gömbökről

A szerző állítólag eredetileg programozó volt, addig mondogatta a rossz sci-fi könyvekre, hogy "ilyet én is tudnék írni", hogy a felesége rápirított, hogy "akkor miért nem írsz?"... Szerencsére nem "ilyet" írt, jobbat.

Szóval igen, nagyon tudom ajánlani ezeket a könyveket, akinek bejönnek Isaac Arthur elmélkedései, annak meg különösen. Izgalmas, érdekes, kalandos és értelmes, a modern sci-fi gyöngyszemei.

[1] Hátha valaki nem tudja, a Biblia régies angol nyelvezetében a "for" gyakran áll a "mert" értelemben. Ma már ritkán használják ilyen módon a szót.

Téves párhuzam?

Olvastam egy cikket az indexen, gondoltam én is írok pár gondolatot róla, hátha valakit érdekel.

Erről a cikkről van szó:

Egy (téves) történelmi párhuzam margójára

Ursula von der Leyentől kezdve már sokan és sokszor hasonlították az 1956-os magyar forradalmat az orosz–ukrán háborúhoz. Bár látszólag adja magát a hasonlóság, hiszen mindkét esetben az egyik oldalon egy szuverenitásáért küzdő nemzetet, a másikon pedig a szovjet/orosz államot láthatjuk, az összehasonlítás mégis téves.

 https://index.hu/velemeny/2024/09/27/1956-parhuzam-orosz-ukran-szabadsagharc/

Namost nincs olyan, hogy "téves párhuzam". A "párhuzam", a "hasonlat" nem így  működik! Úgy működik, hogy bármit lehet bármihez hasonlítani, egyetlen hasonlítás sem lesz "téves". A hasonlatból, a párhuzamból lehet téves következtetéseket levonni, de attól a hasonlít még nem lesz téves.

Lássunk egy példát! Lehet -e mondjuk a folyami szállítást hasonlítani a vasúti szállításhoz? Persze, hogyne lehetne, összevethetjük például a kettő árát. Mennyibe kerül egy tonnát szállítani vasúton és mennyibe kerül vonaton? Össze tudom hasonlítani? Össze! Különböznek -e? Persze! Lehet -e az összehasonlításból téves következtetéseket levonni? Hogyne, hisz ahol van vasút, de nincs folyó, ott nagyon felesleges a folyami szállítás olcsóságáról álmodozni. 

Bár a magyar történeti emlékezet szinte kizárólag szovjet–magyar összecsapásként őrizte meg a forradalom szabadságharcát, október 23-a után a sebtében szerveződő fegyveres csoportok valójában a magyar karhatalommal vették fel először a harcot.

Aha! Szóval téves a párhuzam, téves az összehasonlítás és mit csinál a szerző? Összehasonlít, hogy bebizonyítsa a kettő közt vannak különbségek! Hát ha téves a párhuzam, miért folytatja? Akkor miért hasonlítgatja a kettőt?

Különben meg igen, a két eset "hasonló", de ez nem azt jelenti, hogy nincsenek különbségek, jelenti, hogy hasonlóságok vannak.

Hiába látjuk be, hogy a két eset közt különbségek vannak, különbségek mindig vannak. A "párhuzam" attól még látható, létezik, mert van hasonlóság. 

AZONBAN A HASONLÓSÁG EKKOR IS CSUPÁN LÁTSZÓLAGOS. A FORRADALOM OLDALÁN HARCOLÓ „PESTI SRÁCOK” ÖNKÉNT VÁLLALTÁK SORSUKAT.

A "látszólagos" azt jelenti, hogy "bizonyos szempontból" egyezést látunk. Minden hasonlóság "látszólagos", mert ha minden szempontból egyezést látnánk nem hasonlóságról beszélnénk, hanem egyezésről. Nincs értelme azzal bírálni egy összehasonlítást, hogy "csak lászólagos", persze, hogy az. Minden hasonlóság látszólagos.

A formális államhatalmat többé-kevésbé megtestesítő Nagy Imre is tisztában volt a harc reménytelenségével. Nem is adott parancsot a Néphadseregnek a szovjetek elleni harcra – bár nem valószínű, hogy bárki végrehajtott volna ilyet.

Nem tudom, hogy mire gondolt Nagy Imre. Az nyilvánvaló, hogy az ellenállás sokak szerint nem volt reménytelen, mások szerint meg reménytelen volt. Az ukrán ellenállás ma sokak szerint nem reménytelen, sokak szerint meg reménytelen. Hasonló a helyzet, nemdebár?

A harc reménytelenségével tisztában voltak Washingtonban is. Eisenhower mégiscsak tábornok volt, látott már háborút és tudta, ha diplomáciai úton nem tudja megsegíteni Magyarországot, semmi értelme fegyverekkel ellátni a magyar forradalmat.

A történelem során nagyon sok "reménytelen" harc meglepő módon sikeresnek bizonyul. Vietnám helyzete is reménytelen volt az USA hatalmas seregével szemben. A Szovjetúnió segített nekik, győztek. Lehet vitatkozni azon, hogy megérte -e, de az bizonyos, hogy a "reménytelen" ellenállás végül oda vezetett, hogy az USA hazakotródott. Nem érte el a katonai céljait.

Ukrajnára is ezt mondták az első három napban, hogy teljesen reménytelen a helyzetük. Aztán mi lett? Kiderült, hogy nagyon is reményteljes, sikeresen verték vissza az orosz sereget  a főváros határától. Majdnem három év eltelt és ma több a remény mint az első három évben.

Ráadásul a "remény" eleve egy irracionális emberi érzés. Senki senki más helyett nem mondhatja, hogy "reménytelen", mindenki maga dönti el, hogy neki mik a reményei. A helyes szó itt az "esélytelen" lett volna.

Magyarország helyzete 1956-ban reményteli volt. Az ország tele volt reményekkel. Aztán elbukott az ország, most pedig úgy látom egyesek azt mondják, hogy "reménytelen" volt a helyzet. Nem, nem volt az. Lehet, hogy esélytelenek voltak, de reményaik azok igenis voltak.

Magyarországon 1956-ban a forradalom az addig létező szocialista rezsim ellen tört ki, melyet egy idegen hatalom katonai intervencióval akart restaurálni – míg keleti szomszédunkban két állam harcol egymással.

Hát azért az ukrán helyzet is úgy indult 2014-ben, hogy a nemzet a saját határain belül egyfajta forradalmat hajtott végre, mert elfogadhatatlan volt a nép számára a helyzet, a jövőkép, az orosz közeledés. Aztán az oroszok támadtak, hogy visszaállítsák a helyzetet. Szóval talán mégiscsak "hasonló" a két eset, nem?!

Si vis pacem, para bellum

A rómaiak imádtak nagy bölcsességeket frappánsan rövid szólásokba összefoglalni, aztán a vita hevében ezeket az igaznak elfogadott mondásokat féltéglaként vágni a vitapartnerük fejéhez. Hatékony módszer bár persze igaz, inkább a hallgatóság meggyőzésére volt jó, érvelésnek azért nem mondanám az ilyen visszavágásokat.

A kedvencem ez a "si vis pacem, para bellum". Azt jelenti, hogy "ha békét akarsz készülj a háborúra". Több rétege is van, több értelmezése is. 

Ott van ugye az elrettentő erő. Ha azt akarod, hogy ne támadják meg az országodat, akkor tarts fenn felkészült, ütőképes hadsereget, mert amúgy nem sok esélyed van arra, hogy békén hagynak.

Ebből a magyar kormány nem tanult, hiába több ezer éves bölcsesség, sajnos elhanyagoltuk a seregünket, nem készültünk a hábporúra. Akkor most a kormány nem akar békét? Háborúpárti? Vagy csak ostoba? Vagy csak vétkesen hanyag? Mindenki döntse el maga.

Aztán ott a győzelem elérése. Ha már úgyis megtámadtak akkor bizony az erős, felkészült hadsereg a békéhez vezető leggyorsabb út. Akkor lesz béke, ha megvédted magad, ha legyőzted a támadót. Mindél előbb annál jobb.

A magyar kormány ebből sem tanult, azt mondja, hogy a békéhez vezető út az lenne, ha a megtámadott fél egyszerűen megadná magát. Ha nem védekezne. 

Kéne egy időgép, visszamenni a nagy római hadvezérekhez, megkérdezni miért nem csináltak olyan mondást, hogy "ha békét akarsz hadd, hogy legyilkoljanak" vagy "ha békét akarsz szúrd magad hasba a kardoddal". Mittudomén, "si vis pacem, hara-kiri", vagy ilyesmi. 

Politikai igazgató? Normális???

Hát régen volt már, hogy ennyire kiakadtam valami politikus beszólásán. Tudjuk, hogy hazudnak, tudjuk, hogy marhaságokat beszélnek, nem akadunk ki rajtuk. Na de kérem...

Most ez az Orbán Balázs, akiről azt sem tudtam kicsoda, sikerrel kiverte a biztosítékot. Kiderült, hogy politikai igazgató, olyat talált mondani, hogy magyarország nyilván meg sem próbálna védekezni, ha az oroszok mepróbálnák elfoglalni, merthogy 56-ban megtanultuk, hogy nincs is értelme.

Anyám borogass!

Erre azért nem lehet sokat mondani. Az embernek eláll a szava. Mégis mi ez? Elaludtam Hungáriában és felébredtem Belorusziában? Mi, akkor most behívtuk a ruszkikat? Megint? 

Hogy?!

Namost, hogy érzékeltessem mennyire kiakasztó duma ez, el kell mondanom, hogy Gyurcsány Ferenc azonnal reagált, gyakorlatilag hazaárulónak nevezte a csávót, azt mondta, hogy a kormány feladta Magyarország szuverenitását, eladta az országot.

Namost Gyurcsányt már húsz éve hallgatom, állandóan nyilatkozgat, állandóan dumál, mindig van véleménye, mindig szólásra emelkedik. Nem emlékszem, hogy valaha lett volna egy komoly kijelentése is, amivel egyetértettem volna. Soha, semmi komoly témában egy picit sem értettem vele egyet. Most először igen.

Apám! Odáig jutottunk, hogy a Gyurcsány Ferinek van igaza, hogy amit mond a kormányról, az szó szerint igaz. Úgy, ahogy van! Tagadhatatlanul! Ide jutottunk!

 

P.S.: Ha még egyszer arra célozgat valaki, hogy egy megtámadott ország vagy a szövetségesei "háborúpártiak" mert védekeznek, azt szerintem most már rohadtul elmegyogyóba kéne zárni. Nekünk is jobb lenne, neki is, a közélet is tisztulna kicsit, a jövőnk is biztosabb lenne...

Ukrán csapás

A napokban Ukrajna hatalmas csapást mért egy orosz lőszerraktárra. Vagyis hát a csapás nem volt hatalmas, csak a hatása. Felvétel is van róla, elég brutális.

Mindenekelőtt itt a felvétel, először is azt érdemes megnézni.

 Hatalmas robbanás

A robbanás monumentális volt, a képen látható, hogy egy nagy tűzgömb, gyakorlatilag egy gombafelhő alakult ki a felrobbant lőszer felett. A robbanás akkora volt, hogy több helyen földrengésként regisztálták a műszerek.

Artur Rehi is megemlegeti

Mit lehet erre mondani? Az orosz sereg a második világháborús módszereket használja, hatalmas lőszerraktárakat hoz létre viszonylag közel a fronthoz, hogy a frontot ellássa. Nagyon sok lőszert használnak, nagyon nagy lerakatokat hoznak létre, nagyon elavult a szállítási rendszerük, rendszeresen lövik szét a lőszerraktáraikat.

No mindegy, a felvételek döbbenetesek, gondoltam hátha valaki még nem látta őket.

Homokzsákok

Megint homokzsákok. Már megint. Valamit nem értek, de nyilván bennem van a hiba. Vagy mittudomén...

Szóval úgy tíz évente van egy nagy eső, olvadás vagy ilyesmi. Sok víz. Jön az ár. Ezt csak a politikusok élvezik, mindenki másnak a háta közepére se kell a sáros víz.

Akkor aztán a fél ország nekiugrik és homokzsákol. Homokot lapátolnak zsákokba és azzal próbálják megállítani a vizet. Több kevesebb sikerrel. A homokzsák, a kézi munka ugyanis rohadtul nem hatékony. Főleg a munkagépek korában.

Na és itt jön az, amit nem értek. Volt tíz évük rá. Előtte megint volt tíz évük. Előtte megint. Most pontosan tudják hova kell rakni a homokzsákot, tíz éven keresztül ugyanígy tudták. Előtte tíz éven keresztül megint.

Akkor mi a fenének nem csinálták meg rendesen, munkagépekkel, rendesen, azok alatt az évtizedek alatt, ami volt rá? Azt mondják, hogy fel vagyunk készülve, hogy jól állunk, hogy felkészültünk. Akkor meg mi a francért kell már megint homokzsákolni? Miért nem lehetett megcsinálni rendesen? Évek, évtizedek voltak rá.

Mondom nem értem, lehet, hogy bennem van a hiba. Lehet, hogy van rá magyarázat. Sőt, biztos van rá magyarázat, az mindig van, de mi? Mi a csodáért nem lehetett az elmúlt sok évben megcsinálni az árvízvédelmet, hogy ne kelljen az utolsó pillanatban kézzel szerencsétlenkedni a homokzsákokkal?

Volt egyszer egy volt egyszer egy vadnyugat

Az emberi faj állítólag cirka száz, késtszázezer éves. Gyanítom, hogy ez alatt az idő alatt zene is létezett, ha egyszerű formában is. Végülis még a madarak is énekelnek, nem? Szóval úgy kétszázezer év kellett hozzá, hogy az emberiség összakapcsolja a zenét a filmmel, a hangot a mozgóképpel.

Ezzel persze sokan próbálkoztak, sokaknak sikerült is, de ha engem kérdeznek, akkor két fazon volt, akik közösen meg tudták csinálni a tökéletes film és a tökéletes zene tökéletes találkozását. A két fazon Ennio Morricone és Sergio Leone volt a film címe pedig természetesen a "Volt egyszer egy vadnyugat"[1]. És én legalább százezer év után azokban az években élek, amikor ezt a filmet vetítik, sőt, abban az évben születtem, amikor csinálták. Hát ez nem semmi.

A filmzene...

Namost én nem vagyok western film rajongó, de az én személyes véleményem szerint ez akkor is a világ legjobb filmje. Vannak más filmek, amik nagyon közel vannak hozzá, western filmek is vannak köztük, de ez, ez a film nálam abszolút első.

Namost mit is akarok mondani... Már jópár éve, hogy utoljára láttam és nem is néztem meg sokszor, talán háromszor vagy négyszer, mégis, ahogy felcsendül a zene beugrik az egész film. A karakterek, a jelenetek, a sztori, a hangulat, az érzés, minden. Az eleje, a közepe, a vége, minden. Na így kell ezt csinálni!

És nem rágják a szádba a történetet, nincs tele üres fecsegéssel, nem magyarázzák el a szereplők, hogy mit csinálnak és miért, ott van az egész előtted. Érted mi van! Merthogy a rendező megrendezte, a forgatókönyvíró megírta, a színészek meg eljátszották. 

Nem halad visszafelé az idő, nincs átverés, nem szemétkedik veled a rendező, nincs lávafolyam, nincs számítógépes grafika, nem hat időszálon folynak az események, mégis fordulatos, mégis izgalmas, mégis érdekfeszítő. És tényleg lehet érteni, nem kell elmagyarázni.

Emlékszik mindenki az akasztásos jelenetre? Itt van:

Szerezz egy kis örömet a bátyádnak...

El van magyarázva, hogy mi történik? Kell hosszú párbeszéd, hogy megértsük? Nem. Egy szót segít a forgatókönyv, "testvéred", ennyi. Ennyi elég nekünk, hogy megértsük mi történik, hogy honnan jön a férfi a harmonikával, hogy mit miért csinál[2].

De jó lenne, ha manapság csak tized ennyire jó filmeket csinálnának!

 

 

[1] Angolul "Once Upon a Time in the West", olaszul "C'era una volta il West", aminek a "Volt egyszer egy vadnyugat" elég jó magyar fordítása. Én jobban örültem volna az "Egyszer volt, hol nem volt a vadnyugaton" címnek, de igaz, az talán túl hosszú lett volna.

[2] Nincs is neve, uram atyám, a főhősnek nincs is neve, úgy hívják, hogy "harmonika" mert állandóan egy harmonikát nyekerget. És a legtöbbször nem is tudod, hogy filmzenét hallasz vagy a csávó nyekergeti a harmonikáját, mert nincs is olyan, hogy filmzene. A zene és a film egy, soha nem is volt külön film és zene.

 

süti beállítások módosítása