wagmg

wagmg

Homokzsákok

2024. szeptember 17. - arthurthedent

Megint homokzsákok. Már megint. Valamit nem értek, de nyilván bennem van a hiba. Vagy mittudomén...

Szóval úgy tíz évente van egy nagy eső, olvadás vagy ilyesmi. Sok víz. Jön az ár. Ezt csak a politikusok élvezik, mindenki másnak a háta közepére se kell a sáros víz.

Akkor aztán a fél ország nekiugrik és homokzsákol. Homokot lapátolnak zsákokba és azzal próbálják megállítani a vizet. Több kevesebb sikerrel. A homokzsák, a kézi munka ugyanis rohadtul nem hatékony. Főleg a munkagépek korában.

Na és itt jön az, amit nem értek. Volt tíz évük rá. Előtte megint volt tíz évük. Előtte megint. Most pontosan tudják hova kell rakni a homokzsákot, tíz éven keresztül ugyanígy tudták. Előtte tíz éven keresztül megint.

Akkor mi a fenének nem csinálták meg rendesen, munkagépekkel, rendesen, azok alatt az évtizedek alatt, ami volt rá? Azt mondják, hogy fel vagyunk készülve, hogy jól állunk, hogy felkészültünk. Akkor meg mi a francért kell már megint homokzsákolni? Miért nem lehetett megcsinálni rendesen? Évek, évtizedek voltak rá.

Mondom nem értem, lehet, hogy bennem van a hiba. Lehet, hogy van rá magyarázat. Sőt, biztos van rá magyarázat, az mindig van, de mi? Mi a csodáért nem lehetett az elmúlt sok évben megcsinálni az árvízvédelmet, hogy ne kelljen az utolsó pillanatban kézzel szerencsétlenkedni a homokzsákokkal?

A bejegyzés trackback címe:

https://wagmg.blog.hu/api/trackback/id/tr6318493746

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2024.09.18. 08:30:55

Segítek, mert nem a Duna parton nőttêl fel.
Az átlagos nagynak számító árvizek (tehát ami kilép a rakpartra - az egyszerűség kedvéért), átlagosan hat évente jönnek.
Hogy miért, ne kérdezd! Nem tudom az okát! Kicsi lötyögés van benne, néha öt, néha hét év. Ritkán van köztes is.
Idén viszont (bár az idei első a tavaly utolsó is egyben) három tetemes árhullám volt.
Ez ritka.
Ilyen talán úgy 1964(?)-ben volt.

Ami a zsákolást illet:
Ha már csináltál ilyet, akkor tudhatod, hogy nem a tömör homok, hanem a zsák+homok, kombinálva fóliával adja azt a felületi zárást, amit a víz nem tud betelni.
Ráadásul a gyorsépítésű földművel ellentétben a zsákok kötésbe rakása, a nyúlgátakkal (itt nem a nyuszi, hanem a kinyúlás a jelentéstartalom) olyan felületi surlódást és így terhelhetőséget ad, amit nem lehet fokozni.

gigabursch 2024.09.18. 08:33:26

@gigabursch:
Adok egy adatsort a nagyobb nem jeges árvizekről.

1954, 1960, 1964, 1967, 1973, 1979, 1985, 1991, 1997, 2002, 2010, 2013, 2024.

gigabursch 2024.09.18. 08:34:59

@gigabursch:
betelni => betolni, sőt
Inkább kitolni

arthurthedent 2024.09.18. 09:13:54

@gigabursch: Tehát, ha jól értem azt mondod, hogy azért az utolsó pillanatban sz@rakodnak homokzsákokkal, mert csak a homokzsákkal lehet megcsinálni?

"Ráadásul a gyorsépítésű földművel ellentétben a zsákok kötésbe rakása, a nyúlgátakkal (itt nem a nyuszi, hanem a kinyúlás a jelentéstartalom) olyan felületi surlódást és így terhelhetőséget ad, amit nem lehet fokozni."

Ugye? DE! DE! Mindenütt homokzsákolnak? Nem. Nem mindenütt, csak pár helyen. Akkor most megmondom a frankót!

Nézzék meg hogy mit csináltak ott, ahol nem kell homokzsákolni és ahol kell csinálják meg úgy. Akkor nem kell homokzsákolni. Ilyen egyszerű.

És persze, hogy lehet fokozni, hogyan ne lehetne fokozni! Nagyobb gátat kell építeni. Ha kell háromszor akkorát, mint a homokzsák. És akkor fokozva van. Vagy betonnal kell megerősíteni.

"Idén viszont (bár az idei első a tavaly utolsó is egyben) három tetemes árhullám volt."

Gratulálok. Pont ezért kell egyszer megcsinálni végre azt a tetves gátat. Állandóra. Mindenütt.

gigabursch 2024.09.18. 10:03:59

@arthurthedent:
No, megint sikerült mindent félremagyaráznod...

Ami a gátak komplex megmagasítását jelenti két út van
A) Még tovább emeljük a gátakat
B) Gyökeresen megváltoztatjuk a vízgazdálkodást

alöksz róz 2024.09.18. 10:21:21

@gigabursch: legyen a b.
annak több értelme van.

gigabursch 2024.09.18. 10:29:34

@alöksz róz:
Két választási lehetősége van!
www.youtube.com/shorts/fshVUFiIgzw

Amúgy a B nem zárja ki az A) okszerű fejlesztését.
De én is a gyökeres megváltoztatás mellett vagyok.

ez a nevem senki 2024.09.18. 11:59:10

vagy
kikell szél
esíteni a medret

arthurthedent 2024.09.18. 15:24:40

@gigabursch: "No, megint sikerült mindent félremagyaráznod..."

Máshogy láttam a dolgokat. Ez nem feltétlenül negatív, sokszor helyes, ha máshogy gondolkodunk. Nem akarom magam Einsteinhez hasonlítani, de ő is máshogy látta a dolgokat. Meg Bolyai is. Meg mindenki, aki komoly fejlesztést ért el a tudományban, de persze ez nem jelenti azt, hogy mindenki, aki máshogy látja a dolgokat komoly eredményeket ér el. :)

gigabursch 2024.09.18. 15:31:11

@arthurthedent:
OK, béke!

Mindettől függetlenül:
Amit fentebb leírtam az úgy tiszta?
Ha van olyan kérdés, amiben tudok megvilágítást adni, akkor szívesen.

(A fenti hozzászólásaimból 1964 rendre radír, 1960, 1967 (és ez volt a rendszeresen magasvizes esztendő)

arthurthedent 2024.09.18. 18:27:24

@gigabursch: Ja, ja, tiszta. A gátak megerőtlsítéséről tudtam, tudom milyen, amikor átázik a gát. Meg azt is tudtam, hogy a homokzsák egy elég jó módszer, csak ki vagyok akadva, hogy mindig erőlködni kell, amikor jön az ár.

És persze világos, hogy az árvízvédelem egy komoly szakma és vannak magyarázatok arra, hogy mit miért csinálnak. Csak jó lenne ha nem kéne rohanni a gátra minden pár évben. :)

gigabursch 2024.09.18. 19:21:37

@arthurthedent:
Átlag hát évenként lepi el a rakpartot.
Ami most jön, az áz ismert mérések óta — idehaza — a második legmagasabb...
A 2013-as esemény előtt a Dunán 1954 óta nem volt gond.

Ahhoz, hogy egy gát statikailag tartson és magasságot hordozzon, nem csak magasítás kell, hanem kétszer annyi szélesítés is.
Ugyanakkor itt egy patak, ott egy lejáró, emitt egy csatorna, amott egy benzinkút (Vác, Alsóvárosi MOL kút, de több is van), amarra sportlétesítmények, nameg erre egy szennyvíz, stb, szóval van bőven, amit átlagosan több évtizedenként több figyelmet érdemel, ezzel szemben a költségoldal a létesítésre és fenntartásra aránytalanul magas.
Arról nem beszélve — mert ezt 2013-ban a régi lakhelyemen átéltem —, hogy ráfér a lakosságra az, hogy egy kicsit összerázza magát.
Most gondolj bele! Mennyi gyerek, ifjú nem kütyüzik! Tiszta nyereség!

Itt a mai pánik hír:
index.hu/belfold/2024/09/18/arviz-aradas-duna-kisoroszi/

Idén a buzi újságírók kedvenc szava az "elesett" volt.
Történetesen a fél családom itt ketesztelkedett, házasodott, temették.
Szóval ismerem a falut.
Az ófalu részt nincs az a víz ami érintené.
Aki ettől kisebb építkezett az vagy jól csinálta, vagy így járt.
Egyedüli nehézség, hogy a kenyérért Bogdányba kell menni, viszont most olyan víz jön hogy, vagy Tahi, vagy Nagymaros a megoldás, mert elönti a bogdányi pékség alját a Duna (ez lett volna az igazán lényeges hír).
Ehelyett a hülye újságíró kelti a hisztériát.
A falu meg kiissza a kocsmát. Mind a kettőt.
Ennyi.
Ja, meg a mise elmarad, mert a plébános nem tud átjönni.

arthurthedent 2024.09.19. 09:03:25

@gigabursch: "A 2013-as esemény előtt a Dunán 1954 óta nem volt gond."

Pár évente megy a hiszti meg a homokzsákolás, tuti nem ez a második, amit látok. Amúgy meg ez a kijelentésed szerintem egy az egyben hamis. 1956-ban például repülőgépről bombázták a jégtorlaszokat a dunán:

"Az 1956-os jeges ár hatalmas víztömeggel vonult le Magyarországon. A legnagyobb károkat Budapest alatt, Mohácson és legfőképp Baján okozta, a jeget sok helyen a hadsereg „támadta meg”, bombázták, robbantották még a főváros központjában is."

Hoppácska!

arthurthedent 2024.09.19. 09:09:16

@gigabursch: "Ahhoz, hogy egy gát statikailag tartson és magasságot hordozzon, nem csak magasítás kell, hanem kétszer annyi szélesítés is."

Hurrá! Mennyivel magasítják a homokzsákokkal? Negyven centivel? Akkor frankó, szélesítsék is. Én nem szólok bele.

"Most gondolj bele! Mennyi gyerek, ifjú nem kütyüzik! Tiszta nyereség!"

Ha a kubikolás olyan jót tesz, akkor Mária Terézia idejében lett volna a legboldogabb a magyar társadalom. Meg Horthy idejében. Nem az volt, nagy volt a nyomor. Miért? Mert kubikolással rohadt kevés munkát lehet elvégezni rohadt sok erő befektetésével. Gépekkel kell.

"Ehelyett a hülye újságíró kelti a hisztériát."

Ez egy másik kérdés. Nem sok köze van a témához. Egyébként a politikusok is keltik a hisztériát.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2024.09.19. 12:23:47

@gigabursch:

"B) Gyökeresen megváltoztatjuk a vízgazdálkodást"

Nyilván ez lenne a tartós megoldás. Ahogy én az ilyentájt megszaporodott írásokból kivettem, gyakorlatilag az árterület egy-két nagyságrendnyi megnövelése lenne a járható út, persze ésszel, víztározókkal. Nagyon tanulságos volt az ezer évvel ezelőtti csatornahálózatról szóló írás, még úgy is, hogy érzésem szerint kicsit szépítettek rajta, annyira tudatosan tervezett nem lehetett.

Csakhogy mi lesz az illegálisan vagy féllegálisan árterületre épített házakkal, sőt egész falvakkal?

Attól is tartok, hogy az árterület növelése révén elvesző mezőgazdaságilag művelt területeket erdőirtással próbálnák pótolni.

alöksz róz 2024.09.19. 17:07:46

@Kovacs Nocraft Jozsefne: "Ahogy én az ilyentájt megszaporodott írásokból kivettem, gyakorlatilag az árterület egy-két nagyságrendnyi megnövelése lenne a járható út" - pontosabban úgy kellett volna csinálni vagy 150 éve. nyilván nem fogják már meglépni, pedig lehet érdemes lenne, a mikroklímán sokat segítene.

a csatornákat és árvízi víztározókat viszont lehet úgy tervezni, hogy kevés művelt terület "vesszen kárba". de ha már a zöldmezős beruházásoktól meg a napelemtelepektől nem sajnáljuk a termőföldet, akkor erre szerintem ne hivatkozzon senki :-)

alöksz róz 2024.09.19. 17:10:57

@Kovacs Nocraft Jozsefne: "az árterület növelése révén elvesző mezőgazdaságilag művelt területeket erdőirtással próbálnák pótolni" - egyébként ha pótolni akarnák erdőirtással, lehet az se lenne rosszabb mint a jelenlegi állás, végül is ugyanannyi területen nőne műveletlen ártéri erdős-bokros növényzet
süti beállítások módosítása