Megint téma az infláció. A magyar elit nyilatkozik, forgatja a szemét, sóhajtozik. Nem tudják, hogy mi okozhatja a forint tragikusan magas inflációját, talán az üzemanyagárak, talán a háború, a zukránok, a profitráták emelkedése... Ilyen a világ, nem tehetnek róla, magas az infláció, együtt vagyunk veletek, egy hajóban evezünk.

Ne higgy nekik. Ne hidd egy szavukat sem!

A forint egy termék. Az árát a kereslet és a kínálat határozza meg. Annyit ér, amennyit megadnak érte. Pont annyit!

Vegyünk egy példát, talán segít elfogadni a valóságot. Az őstermelő eladná a krumplit, a szakács venne. Az őstermelő eladná 100 forintért, a szakács ennyiért meg is venné, van is pénze. Akkor tehát a krumpli ára 100 forint. Lehet papolni aszályról, a gázolaj áráról, a föld aranykorona értékéről, a krumplibogarakról és a krumplis tészta iránti keresletről. Mindez azonban mellékes. Mellékes, hogy az őstermelő boldog -e, ha egyszer elfogadja az árat. Mellékes, hogy a szakács örvendezik -e, ha egyszer elfogadja az árat. Megtörtént az üzlet, ennyi az ár.

A forint is ilyen. Van egy bizonyos mennyiség a piacon. Az emberek vennék, eladnák, az ár pedig attól függ, hogy mennyien vennének és mennyien adnának el. Ha több forint van, mint amire kereslet van, akkor bizony csökken az ár, akkor bizony infláció van. Ha infláció van, akkor az egyféleképpen lehet. Több forint van, mint amire kereslet van, ezért a forint ára csökken.

Forintot csak a magyar állam beleegyezésével lehet teremteni. Ha több forint van, mint amire kereslet van, akkor az nem valami megfoghatatlan, természetfeletti, megmagyarázhatatlan okból van, hanem azért, mert valamikor a múltban a magyar állam beleegyezésével, aktív közbenjárásával több forint teremtődött, mint amire most szükség van.

Azok, akik most forgatják a szemüket, azok csinálták az inflációt. Miért? Mert érdekükben állt. A szerencsétlen állampolgár keményen ráfaragott, elvesztette a pénze értékének tetemes részét, de ha tudja, hogy mi a dörgés, akkor tudja azt is, hogy ez miért és hogyan történ!

Az állam meglopta. Becsapta. Átverte. Kilopta a pénzt a zsebéből.

És még egy gondolat. Az állam képviselői előszeretettel riogatják a polgárokat a kriptókkal. Hogy ott aztán semmi sem biztos, bármikor ráfaraghat az ember. Nincs biztosíték.

A vicc az, hogy ott bizony több a biztosíték mint a nemzeti valutánk esetében. Az állam bármikor dönthet úgy, hogy elengedi a forintot, beleegyezik több forint teremtésébe, aminek a következménye a forint elértéktelenedése lesz. A kriptó világban azonban megnézhetjük a fizetőeszköz kódját. Lehetővé teszi a kód, hogy valaki, a tulajdonosa, a létrehozója új tokeneket hozzon létre amikor csak akar? Igen, vagy nem? Ha a kód nem teszi lehetővé, hogy a semmiből nyakra-főre új tokeneket hozzanak létre, akkor van biztosíték arra, hogy legalább szándékosan nem inflálják el egyesek a pénzünket. Piaci kockázat, árfolyamkockázat van, de legalább nem inflálják el szándékosan a félretett kis vagyonkánkat.

Szóval ja, ébresztő emberek. A "Forint" (más néven HUF ugye) egy token. Az állam annyit teremt belőle amennyit akar, annyira értékteleníti el, amennyire akarja. Aki "tartogatja" attól annyi pénzt vesznek el, amennyit akarnak. Nem biztonságos, soha nem volt az, kockázatos, aki megbízik benne, az egészen biztosan ráfizet.