Az áltudományos marhaságoktól, az emberek szándékos hülyítésétől mindig idegbeteg leszek. Ez a gyengém, próbálom nem felhúzni magam, de nehezen viselem, nagyon nehezen.

Mi is az az áltudomány? Egyszerű, amikor valaki szándékosan vagy butaságból visszaél a tudomány jó hírével. Tudományosnak, természettudományosnak tűnő, de tudománytalan kijelentéseket tesz. Az esetek többségében ez szándékos csalás, néha csak tájékozatlanság, butaság.

Épp most olvasom az indexen egy "tudományos" témájú cikkben:

Az asztrológia számára nagy esemény, amikor egy bolygó belép valamelyik „házba”. A hét vége felé először a Szaturnusz, majd a Jupiter lép a Vízöntőbe

- Index

Nos, igen, de tegyük hozzá, hogy az asztrológia szép magyar neve "csillagjóslás". Körülbelül annyira tudomány, mint mondjuk a csirkebélből való jóslás vagy amikor valaki kecskét áldoz a jó szerencséje érdekében. Az asztrológiának nincs helye egy tudományos rovatban, pláne nem úgy, hogy óvatosan elfelejtünk különbséget tenni az asztronómia (csillagászat) és az asztrológia (csillagjóslás) között.

Ezt is írja a cikk:

A konstelláció bibliai jelentőségével kapcsolatosan több elmélet is versenyez. Jézus születésének pontos ideje ismeretlen, több – más bolygókból álló – konstelláció is történt az időszámítás kezdete körüli években. A kínai feljegyzések több üstököst is említenek időszámításunk előtt 4-ben és 5-ben.

- Index

Itt óvatosan kimarad az, hogy ezek nem tudományos elméletek, hanem vad találgatások, semmivel alá nem támasztott ötletelések, legendák, összeesküvés elméletek.

Kimarad az is, hogy i.e. 4-ben és 5-ben nem volt népszámlálás, tehát kizárt, hogy a bibliai történet 4-ben vagy 5-ben történt volna, mert akkor minek mentek volna názáretből betlehembe ugye. Lukács evangéliumát az i.sz. 6-ban tartott népszámlálással szokás összehozni, de akkor nem volt lehetett i.e. 4-5 körüli szupernóvákra hivatkozni. Ráadásul Máté evangéliuma heródes uralkodásáról beszél, aki ekkor már majdnem tíz éve halott volt. 

Na jó, ezen évszázadok óta vitatkoznak az emberek, megértem, ha valaki még bottal sem akarja megpiszkálni a témát, de akkor is, gondosan elhallgatni, hogy a szupernóvák nem stimmelnek (mint ahogyan semmi más sem) enyhén szólva is tudománytalan.

És akkor jön ez:

Lehetséges továbbá, hogy a betlehemi csillag valóban csillag volt, méghozzá egy felrobbanó csillag, vagyis szupernóva.

- Index

Hát persze. Lehetséges, hogy csillag volt, szupernóva. Ami odament betlehem külvárosa fölé, ott megállt egy ház felett és a három napkeleti bölcs szépen odamentek. Hát hogyne. 

Mondjuk akkoriban azt hitték az emberek, hogy csillagok öklömnyiek, pár kilóméterre felettünk lebegnek és néha a földre esnek. Sokkal inkább "lehetséges", hogy ez alapján kitaláltak és mesélgettek az emberek egy történetet ami az ő hiedelmeik szerint még akár lehetséges is lett volna. Lehetséges? Igen. Valószűbb? Igen. Akkor?!

Én megértem, ha valakinek tetszik ez a betlehemi csillag története, de tudományról szóló cikkben ilyen meséket meg legendákat nyomni nagyon gáz, nagyon kiborító, a falra mászok tőle. Úgy érzem már megint, hogy mindenki megőrült, mindenkinek elment az esze, hogy valami nagyon gáz helyre kerültem, ahol összekeverik a tudományt meg a vallást.