Megmondom, hogy én hogyan látom, mit gondolok legbiztosabb jelnek arra, hogy valaki hazudik.
Szóval biztossági sorrendben, előbb a legbiztosabb, aztán a második legbiztosabb és így tivább... Mondjuk viszont keresztények, vallásos emberek szerintem ne olvassák, bennük kellemetlen gondolatokat idézhet a lista.
1. Az illető saját magával kerül ellentmondásba.
A matematikában paradoxonként is szokás emlegetni. A lényeg, hogy ha valaki önellentmondásba kerül önmagával, akkor egészen biztosan nem mond igazat.
Emlékszem, bár lehet, hogy rosszul, amikor gyermekkoromban a Robinson Crusoe című regényt olvastam. Robinson levetkőzőtt meztelenre, beúszott a hajóra és teletömte zsebeit kétszersülttel. Na, ez így ebben a formában biztosan nem történt meg, ugye?!
Vagy ott a Biblia, ami azt mondja, hogy Isten mindenható, bármit képes megtenni. Ismert a középkor óta a filozófiai kérdés, hogy tud -e Isten olyan nehéz követ teremteni, amit már ő sem tud felemelni. Maga a kérdés jelzi, hogy a "mindenható" tulajdonság önmagában önellentmondás és nem lehetséges. Paradoxon, vége a vitának[0].
2. Az illető a tényekkel kerül ellentmondásba.
A tények olyan állítások, amiknek igazságértékét elfogadtuk. Ha valaki a tényekkel kerül ellentmondásba, akkor az nem olyan erős jel, mintha önmagával kerülne ellentmondásba, hiszen előfordulhat, hogy tévedünk a tények kapcsán, de azért elég erős jele annak, hogy valakit hazugságon kaptunk. Amilyen biztosak vagyunk a tényeket illetően olyan biztosak lehetünk abban, hogy az illetőt hazugságon kaptunk.
A Biblia például azt írja, hogy Jézus születésekor a rómaiak éppen népszámlálást tartottak a környéken és minden zsidónak vissza kellett mennie ősei földjére. Tudjuk, hogy ekkoriban (i.sz. 1-ben és környékén) nem volt népszámlálás és tudjuk, hogy amikor volt a zsidóknak nem kellett visszamenni az őseik lakhelyére. Ennyi, tudjuk, hogy aki ezt a részt írta nem írt igazat.
3. Az illető ellentmondásba kerül a természet törvényeivel.
Egy fokkal gyengébb, de még így is elég erős indok hazugságot kiáltani, ha valaki ellentmondásba kerül a természet törvényeivel. Néha tévedünk, néha kiderül, hogy amit természeti törvénynek gondoltunk az nem mindig igaz[1], de azért elég erős érv, hogy hazugságot kiáltsunk, ha sztori üti az ismert természeti törvényeket.
Régen ezt nem így gondolták, ezért teleírták a Bibliát mindenféle csodás eseményekkel, ezzel próbálták meg a szavahihetőségét növelni. Mára nem így gondolkodunk, minél több természetfeletti, csodás elem van egy történetben, annál gyanúsabb, hogy legenda, mese, kitalált történet.
És végül még egy ráadás is, csak azért, mert a kedvencem...
+1 A bűnös tudás mint biztos jel.
A kifejezés a kriminalisztikából származik. Arról van szó, hogy valaki olyasmit tud, amit csak a tettes tudhat, ezért aztán igencsak biztosak lehetünk benne, hogy hazudott, nem mondott igazat, amikor ártatlannak vallotta magát.
A rendőrség állítólag direkt visszatart információmorzsákat arról, hogy hogyan történt a bűncselekmény, majd megpróbálja elérni, hogy a tettes elszólja magát, elárulja, hogy többet tud az esetről, mint amennyit egy ártatlan kívülálló tudhat. Legalábbis a zsarufilmekbek így van.
Kicsit olyan ez, mint amikor a Bibliába írják, hogy mit mondott Jézus, amikor egyedül imádkozott a Gecsemádé kertben. Egy regényben, egy irodalmi műben kitűnően használható a mindentudó mesélő mint forrás, leírhatjuk mire gondolt a nyomozó, amikor meglátta a törött poharat, egy történelmi feljegyzésben azonban nyilván elfogadhatatlan. Jelzi, hogy a történet nem igaz.
Mint az nyilvánvalóan közismert. :)
[0] Az évszázadok alatt rengetegen próbálták meg kimosdatni a hívőket ebből a paradoxonból, nyilvánvalóan mindenki ismer egy-két kifogást. A helyzet az, hogy egyik kifogás sem működik, nem is működhet. Arra jók, hogy az emberek ismételgessék őket, mert az nyugtatólag hat rájuk.
[1] Például energiamegmaradás törvénye, amiről Noether tétele alapján tudjuk, hogy táguló világegyetemben nem feltétlen érvényes. De persze azt is tudhatjuk, hogy ha a lakásunk méretét nem fényévekben kell mérnünk, akkor az energiamegmaradást akár adottnak is vehetjük.