Vicces, hogy milyen trükkös a fogyasztóváltozás bejelentése. Meg kell mondjam, hogy odáig fajult a dolog, hogy megvenni egy lakást ügyvéddel, eladókkal, fizetéssel, szerződéssel és szárazbélyegzővel egyszerűbb, mint átjelenteni a közműveket. Hahh! 

Nehéz elhinni? Hát itt van!

(1) Helyszínen órákat átnézni, lefényképezni, fogyasztóváltozás átjelentő gáz és villany. Egy cég, két papír, mi is volt a kedves anyukájának neve, ha szabad kérnem? Hmm... az én anyám?! Na mindegy!

(2) A céghez bemegy, húz, sorba áll, szólnak, hogy mit akar, megmond, húzott számot? Persze, nem vagyok hülye, van számom, jó, kár volt, de így is lehet. Lenne kedvem az Iron Maiden példájára[1] üvölteni, hogy "I am not a number! I am a free man!" de attól félek kiröhögnek mint a csávót a számban.

(3) Ablak, gáz átjelent, személyi, lakcímkártya, kitöltötte? Ja, ki, nem vagyok hülye, kitöltöttem. Akkor ezt a nyilatkozatot is. Megint leírja az ember a nevét, az anyjáét is, mert miért ne? Női hölgy begépeli, keresi a rendszerben. Maga itt lakik tényleg? Basszus, tényleg ott lakom, mind a két papíron rajta van és a lakcímkártyán is, de a rendszer, ugye a rendszer, az nem találja. Aztán megtalálja. A női hölgy kedves, aranyos, csinos, mosolyog is, csak a számítógéppel van haragban.

(4) Ó, a szomszéd női hölgy megcsinálja a villanyt is, ha már húzott sorszámot a gázhoz, ezt a nyilatkozatot kellene kitölteni. Szóval ja, az átjelentő adatlap nem elég, kell még nyilatkozni is. Kétszer. Mindenféle marhaságról, hogy mennyi gázt fogok használni, akarok -e főzni, és a melegvizet mivel csinálom. Vízzel, többnyire, de mindegy. Az átjelentés megvan, nem volt ez olyan bonyolult, örülünk mint Vincent.

(5) Ekkor kezd el a cég hívogatni, hogy kössek biztosítást. Próbálom elmondani, hogy nem azért adtam meg a számomat, hogy a délutáni szunyókálásom helyett arra válaszolgassak, hogy akarok -e biztosítást kötni a hűtőszekrényemre. Azért végigmondja, jó, letesszük, akkor ma nem szunyálok.

(6) Megint felhívnak, akarok -e életbiztosítást. Nem akarok. Kérem ne hívjanak, de legalább ne ebéd után ugye... már régebben is kértem, de ez az információ rendszeresen törlődik.

(7) Kapok egy levelet. Semmi dolgom, értesültek, hogy fogyasztóváltozás volt, most szerződést küldenek a gázról, de ez az aláírásom nélkül is érvényes. Hát hogy a csodába ne lenne érvényes az aláírásom nélkül, nem is az én nevem van rajta.

Ráírom, hogy mi a nevem VALÓJÁBAN, elviszem a postára, kivárom a sorom, feladom. Precízen, eddig csak hat példányban adtam meg a nevem, meg a személyimen is ott volt, meg a lakcímkártyán is ott volt és már fenn volt a rendszerükön is, de mindegy. Ha menni kell, hát menni kell.

(8) Új levél jön, hát jé, hogy hűha, hiszen fogyasztóváltozás volt a villanyban, írjam már alá, küldjem vissza, merthogy szerződés. Szuper, ráírom, hogy mi a nevem valójában, meg mi a város neve valójában. Ugyanaz, mint az ő címükben, meg amit megadtam, meg ami a rendszerükön már fenn volt, de mindegy. Elviszem a postára, siess postás szedd a lábad, nagyon várom már a választ.

Namost nekem valami azt súgja, hogy et az egész folyamatot lehetne még optimalizálni. Javítani... megjobbítani. De persze lehet, hogy tévedek, lehet, hogy ez így szuper. Csak persze nem nekem.

[1] Volt egy sci-fi, a "The Prisoner" ami annyira megtetszett az Iron Maiden-nek, hogy csináltak belőle egy számot, aminek az elején a filmből vett felvételen méltatlankodik a csávó, amiért azt mondják neki, hogy "te a hatos vagy". Itt van ni, piszok jó zene: