Olvastam egy cikket az indexen, gondoltam én is írok pár gondolatot róla, hátha valakit érdekel.

Erről a cikkről van szó:

Egy (téves) történelmi párhuzam margójára

Ursula von der Leyentől kezdve már sokan és sokszor hasonlították az 1956-os magyar forradalmat az orosz–ukrán háborúhoz. Bár látszólag adja magát a hasonlóság, hiszen mindkét esetben az egyik oldalon egy szuverenitásáért küzdő nemzetet, a másikon pedig a szovjet/orosz államot láthatjuk, az összehasonlítás mégis téves.

 https://index.hu/velemeny/2024/09/27/1956-parhuzam-orosz-ukran-szabadsagharc/

Namost nincs olyan, hogy "téves párhuzam". A "párhuzam", a "hasonlat" nem így  működik! Úgy működik, hogy bármit lehet bármihez hasonlítani, egyetlen hasonlítás sem lesz "téves". A hasonlatból, a párhuzamból lehet téves következtetéseket levonni, de attól a hasonlít még nem lesz téves.

Lássunk egy példát! Lehet -e mondjuk a folyami szállítást hasonlítani a vasúti szállításhoz? Persze, hogyne lehetne, összevethetjük például a kettő árát. Mennyibe kerül egy tonnát szállítani vasúton és mennyibe kerül vonaton? Össze tudom hasonlítani? Össze! Különböznek -e? Persze! Lehet -e az összehasonlításból téves következtetéseket levonni? Hogyne, hisz ahol van vasút, de nincs folyó, ott nagyon felesleges a folyami szállítás olcsóságáról álmodozni. 

Bár a magyar történeti emlékezet szinte kizárólag szovjet–magyar összecsapásként őrizte meg a forradalom szabadságharcát, október 23-a után a sebtében szerveződő fegyveres csoportok valójában a magyar karhatalommal vették fel először a harcot.

Aha! Szóval téves a párhuzam, téves az összehasonlítás és mit csinál a szerző? Összehasonlít, hogy bebizonyítsa a kettő közt vannak különbségek! Hát ha téves a párhuzam, miért folytatja? Akkor miért hasonlítgatja a kettőt?

Különben meg igen, a két eset "hasonló", de ez nem azt jelenti, hogy nincsenek különbségek, jelenti, hogy hasonlóságok vannak.

Hiába látjuk be, hogy a két eset közt különbségek vannak, különbségek mindig vannak. A "párhuzam" attól még látható, létezik, mert van hasonlóság. 

AZONBAN A HASONLÓSÁG EKKOR IS CSUPÁN LÁTSZÓLAGOS. A FORRADALOM OLDALÁN HARCOLÓ „PESTI SRÁCOK” ÖNKÉNT VÁLLALTÁK SORSUKAT.

A "látszólagos" azt jelenti, hogy "bizonyos szempontból" egyezést látunk. Minden hasonlóság "látszólagos", mert ha minden szempontból egyezést látnánk nem hasonlóságról beszélnénk, hanem egyezésről. Nincs értelme azzal bírálni egy összehasonlítást, hogy "csak lászólagos", persze, hogy az. Minden hasonlóság látszólagos.

A formális államhatalmat többé-kevésbé megtestesítő Nagy Imre is tisztában volt a harc reménytelenségével. Nem is adott parancsot a Néphadseregnek a szovjetek elleni harcra – bár nem valószínű, hogy bárki végrehajtott volna ilyet.

Nem tudom, hogy mire gondolt Nagy Imre. Az nyilvánvaló, hogy az ellenállás sokak szerint nem volt reménytelen, mások szerint meg reménytelen volt. Az ukrán ellenállás ma sokak szerint nem reménytelen, sokak szerint meg reménytelen. Hasonló a helyzet, nemdebár?

A harc reménytelenségével tisztában voltak Washingtonban is. Eisenhower mégiscsak tábornok volt, látott már háborút és tudta, ha diplomáciai úton nem tudja megsegíteni Magyarországot, semmi értelme fegyverekkel ellátni a magyar forradalmat.

A történelem során nagyon sok "reménytelen" harc meglepő módon sikeresnek bizonyul. Vietnám helyzete is reménytelen volt az USA hatalmas seregével szemben. A Szovjetúnió segített nekik, győztek. Lehet vitatkozni azon, hogy megérte -e, de az bizonyos, hogy a "reménytelen" ellenállás végül oda vezetett, hogy az USA hazakotródott. Nem érte el a katonai céljait.

Ukrajnára is ezt mondták az első három napban, hogy teljesen reménytelen a helyzetük. Aztán mi lett? Kiderült, hogy nagyon is reményteljes, sikeresen verték vissza az orosz sereget  a főváros határától. Majdnem három év eltelt és ma több a remény mint az első három évben.

Ráadásul a "remény" eleve egy irracionális emberi érzés. Senki senki más helyett nem mondhatja, hogy "reménytelen", mindenki maga dönti el, hogy neki mik a reményei. A helyes szó itt az "esélytelen" lett volna.

Magyarország helyzete 1956-ban reményteli volt. Az ország tele volt reményekkel. Aztán elbukott az ország, most pedig úgy látom egyesek azt mondják, hogy "reménytelen" volt a helyzet. Nem, nem volt az. Lehet, hogy esélytelenek voltak, de reményaik azok igenis voltak.

Magyarországon 1956-ban a forradalom az addig létező szocialista rezsim ellen tört ki, melyet egy idegen hatalom katonai intervencióval akart restaurálni – míg keleti szomszédunkban két állam harcol egymással.

Hát azért az ukrán helyzet is úgy indult 2014-ben, hogy a nemzet a saját határain belül egyfajta forradalmat hajtott végre, mert elfogadhatatlan volt a nép számára a helyzet, a jövőkép, az orosz közeledés. Aztán az oroszok támadtak, hogy visszaállítsák a helyzetet. Szóval talán mégiscsak "hasonló" a két eset, nem?!