Megint csináltak amerikában egy sci-fi filmet. Megint hatalmas csalódás. Meglepő lett volna, ha nézhetőre sikeredett volna.

Szóval ez a "The Creator" című film. Nagyon látványos, de tényleg. Akciófilm, robbanások, robotok, lövöldözés, minden nagyon menő, minden nagyon királyul néz ki. Ez le is köt úgy öt perc tinenkét másodpercen keresztül. A film persze sokkal hosszabb ennél.

Előzetes

Nézi az ember és azon álmodozik, hogy abba a világba kerülne, találkozna a fősőssel, elbeszélgetne vele. Én például elmondanám neki, hogy

Figyu ecsém, rohadtul nem érdekel, hogy mi történik veled, egy cseppet sem, teljesen, tökéletesen érdektelen számomra a sorsod... meg a kis krapek sorsa is.

Szóval végignézni nem bírtam, pörgettem, akárhová, akármennyit előrepörgettem még mindig nem történt semmi a képernyő, ami érdekelt volna. 

Viszont rájöttem hogyan írnak mostanában forgatókönyvet.

- Legyen benne egy pasas, valami katona, meg egy kiskölyök, akit meg kell menteni. Cukipofa kisgyerek.

- Jó, és legyen benne kommandós jelent.

- Igen, kommandósok, nagy lövöldözés.

- Meg robbanás.

- Igen, nagy robbanás.

- És valami bekerítés.

- Ja, ja, lesz benne bekerítés, utolsó harc, de persze nem az lesz az utolsó harc.

- És csata az űrben.

- Az, menjenek az űrbe.

- Meg meneküljenek autóval.

- Ja-ja, kommandós jelent, menekülés, autóval, mennek az űrbe, mennek mindenhová. Lesz benne.

És így lesz egy film, amiben ide mennek, oda mennek, rohannak, menekülnek, harcolnak, robbantanak.

Mászkálós lövöldözős. A szereplők mászkálnak helyekre, lövöldöznek, de, hogy miért, az mindegy. Oda már nem terjed ki a forgatókönyvíró feladata. A forgatókönyv csak egy vékony habarcs, ami úgy-ahogy összefogja az erőszakos jeleneteket. 

És hpzzátenném, hogy imádom a sci-fi filmeket, imádom az akciófilmeket, imádom a látványos filmeket. De ez ezért ultragáz lett.