Van egy elméletem a magyar felsőoktatásról, a nyelvoktatásról, arról, hogy mi a csoda történik manapság. Gondoltam megpróbálom a nagyérdemű elé tárni, merthogy nagyon kíváncsi vagyok mi az emberek véleménye róla. Mármint a kis elméletemről és a felsőoktatásról.
Előrevetítem, hogy egy megfigyelésről van szó. Sok tucat barátomat, ismerősömet figyeltem meg hogyan tanul, hogyan készül, mi a viszonya a felsőoktatáshoz és a nyelvtudáshoz. Később oktatóként sok-sok száz hallgatót figyetem meg alaposan, szó szerint az volt a munkám, hogy tudjam mennyire hatékonyan és alaposan tanulnak. Láttam hogyan ugranak neki a tanulásnak a vizsga előtti napon és láttam hogy dadognak másnak a vizsgán.
Szóval, a helyzet az, hogy a magyar felsőokatatásnak gondot okoz a nyelvtudás átadása. A hallgatók nem tudnak nyelveket. Annyira képtelen a felsőoktatást nyelvet tanítani, hogy inkább fel is adják. Nem kell nyelvtudás a diplomához.
Miért? Hogy-hogy? Hogyan lehet ez?!
Megmondom. Minden tantárgyat el lehet engedni. Az egyetem, az oktató tetszőleges mértékben csökkentheti a követelményeket. Könnyítést ad. A hallgató nem tanul, a tanár nem követel, mindketten jobban járnak, ha "beír" egy kettest.
A látszatot fenn lehet tartani. Az ifjú padavan egy fél éves ezer oldalas tanultmányból képes felidézni annyit, hogy három percet hadováljon róla. Értelmetlen amit beszél, de a látszat megvan.
Csakhogy a nyelvtudás nem így megy. Amikor a vizsga előtti nap estéjén nekiáll a hallgató, hogy megtanuljon angolul, akkor ráébred, hogy ez nem fog működni. Nem tud megszólalni. Kamuzni, hadoválni tud, de nem angolul. Bukik a nyelvvizsga. Nem lehet hadoválni. Azaz lehet, de nem olyan könnyű.
Hát ezért! Ezért nem tudnak nyelveket! Valójában semmit sem tudnak, de a nyelvtudásnál ez ki is derül. Ott nehezebb összekacsintani a tanárral és "megoldani okosba". És az egész ország szemérmesen lesüti a szemét és azt mondja, hogy az ifjú versenyző idegen nyelvet nem beszél, de a szakmájában azért biztos penge. Nyilván a nyelvtanítással van gond.