wagmg

wagmg

Az erdő senkit sem tesz karbonsemlegessé...

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2022. december 13. - arthurthedent

Megint egy dolog, ami kiveri nálam a biztosítékot. Az a butaság, miszerint az erdő, a fák valamiféleképpen karbonsemlegessé teszik azt, aki elülteti őket.

Olvasom a cikket, miszerint:

Mindenképpen lesz károsanyag-kibocsátás, amit eltüntetni nem, csak kompenzálni lehet. És hogyan lehet a legjobban? Annyi és olyan erdők telepítésével, amelyek felnövekedve »megesznek«, elfogyasztanak annyi szén-dioxidot, amennyit a MOME a működése során a légkörbe juttat...

Van ugye a tudomány. A kémia, biológia, a dolgok, amiket tudunk. Meg van a mágia, legenda, mítosz, babona, ideológia, hiedelem. Politika...

Nem akarom agyonragozni, de elmondom, hogy működnek a fák, meg a bokrok. Meg általában a növények. Belégzik a széndioxidot. Fotoszintézis segítségével bontják, szénre és oxigénre. A szenet beépítik. Éldegélnek. Aztán elpusztulnak. Akkor jönnek a baktériumok, gombák, elbontják a növényeket. A szén szén-dioxiddá alakul, visszakerül a légkörbe.

Megfogalmazom egyszerűen, hogy mindenki értse!

Az oviban azt tanuljuk, hogy a fák a föld tüdeje. Az általános iskolában megtanuljuk a karbon ciklust. A MOME egyetem, valamiért mégis az ovis változatot terjeszti.

 

21 komment
környezetvédelem szén-dioxid karbon ciklus

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://wagmg.blog.hu/api/trackback/id/tr1818001498

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2022.12.14. 01:53:07

Az nyilván baromság, hogy az erdő a Föld tüdeje - igaz, jól hangzik és a legbutább emberek is megértik, szóval talán a politikusok is.

Ám amit a végén írsz, az durva túlegyszerűsítés. A trópusi esőerdők kivételével - holott legtöbbször épp azokat nevezik a Föld tüdejének - a pusztuló növényzet megtartotta szén nem mind kerül vissza a légkörbe, vagy csak elég hosszú idő elteltével.

Két folyamat tart vissza szenet hosszabb időre:

1) Humuszképződés
A keletkező humusz a körülményektől függően akár nagyon hosszú ideig megmarad, így az erdő a fák és egyéb növények pusztulása és lebomlása után a megkötött szén egy részét még sokáig, akár évtizedekig visszatartja. Minél vastagabb humuszréteg alakul ki, annál többet.

2) Lápos területek, tőzegképződés
Évszázadokig képesek visszatartani a lápba lesüllyedt szerves anyagokat és a bennük lévő szenet. Megfelelő vízutánpótlás esetén újabb és újabb mennyiségeket képesek elnyelni.

Szóval ha cáfolsz egy nyilvánvaló baromságot, akkor ne fél- vagy háromnegyed-igazsággal tedd azt.
Válasz erre 

arthurthedent 2022.12.14. 07:43:13

@Kovacs Nocraft Jozsefne: "még sokáig, akár évtizedekig visszatartja"

Ebben a kontextusban az "évtizedekig" időszak teljesen irreleváns. Kiszednek a földből szenet, ami cirka 350 millió évvel ezelőtt rakódott le és te azt bizonygatod, hogy "évtizedekre" megkötik. Nem számít.

"Lápos területek, tőzegképződés"

Aha, ja. És magyarországon mekkora a lápos területek nagysága? Hány fát ültettek lápon? Ugye ez is meglehetősen irreleváns?

"Szóval ha cáfolsz egy nyilvánvaló baromságot, akkor ne fél- vagy háromnegyed-igazsággal tedd azt."

Azt, aki ovis marhaságokkal kábít nem feltétlenül fogok egy egyetemi jegyzet pontosságával cáfolni. Felesleges és úgysem értené.

Mindazonáltal igen, értékelem, hogy pontosítottál meg csiholtál a dolgon. Érdemes lenne ezt a kérdést sokkal részletesebben kibontani, talán valaki el is olvasná.
Válasz erre 

Kovacs Nocraft Jozsefne 2022.12.14. 09:20:00

@arthurthedent:

"és te azt bizonygatod, hogy "évtizedekre" megkötik. Nem számít."

Nem számítana, ha a klimatológusok szerint - akiknek a modelljei azért folyton durván félrevisznek - nem lennénk már másodpercekkel éjfél előtt. Így viszont még az a pár évtized is számít, amennyivel tovább és több szenet köt meg egy frissen telepített erdő.

De itt leginkább arra mutattam rá, hogy túlegyszerűsítesz, amikor azt írod, hogy a fák pusztulásával az általuk megkötött szén visszajut a légkörbe. Érdemes lenne körüljárni, mennyi az annyi tömegben és időben is.

"És magyarországon mekkora a lápos területek nagysága?"

Az üvegházgázok felhalmozódása a légkörben globális jelenség, ne csak Magyarországra gondolj. A sajnos túl kurtára sikerült posztodban sem csak Magyarországon elterjedt tévhitként mutatod be a "Föld tüdeje" mesét.

De hogy a kérdésedre válaszoljak: elég nagy lápos területek voltak (pl. Kis-Balaton, Fertő-tó, Hanság), és a vízgazdálkodási szakemberek igen nagy része ma már hibának tartja ezek lecsapolását ökológiai, vízgazdálkodási és a folyóknál árvízvédelmi szempontból egyaránt.

"Érdemes lenne ezt a kérdést sokkal részletesebben kibontani, talán valaki el is olvasná."

Igazad van, szerintem is egy sokkal alaposabb cikket érdemelt volna a téma. De még nincs késő, az ünnepek alatt-között lehet rá időd. Én mindenesetre érdeklődéssel olvasnám.
Válasz erre 

arthurthedent 2022.12.14. 10:12:17

@Kovacs Nocraft Jozsefne: "Igazad van, szerintem is egy sokkal alaposabb cikket érdemelt volna a téma. De még nincs késő, az ünnepek alatt-között lehet rá időd. Én mindenesetre érdeklődéssel olvasnám."

Nem az én szakmám, nem is érdekel annyira a téma, hogy hetekig tanulmányozzam. Engem az egészben csak az érdekel, hogy miért írkálnak baromságokat, miért nyilatkozgat blődségeket egy egyetem.

Az "egyetem" szó azt jelzi, hogy mindenféle tudományokkal foglalkoznak arrafelé. Ilyenkor a rektor vagy a dékán szól a titkárnőnek, hogy valakit hívjon fel a biológia intézetből, esetleg a környezettan vagy a földrajz intézetből, mert kellene valamit csinálni a szén-dioxiddal, ami jó fényt vet az egyetemre meg nem is sületlenség.

Aztán eldöntik, utána hívják a sajtót. Meg valakit az intézetből, tanársegédi szinttől csak van benn valaki, aki elmagyarázza az újságíróknak, hogy miért is csinálják, amit csinálnak.

"De itt leginkább arra mutattam rá, hogy túlegyszerűsítesz"

Miért is? Volt egy dedós benyögés, amire írtam egy általános iskolás cáfolatot. Reméltem, hogy akik a dedós benyögést értették értik ezt is. Dedós szinten nem keveri ide az ember a nüanszokat, csak megzavarja az embereket.

Amikor elmondod egy gyereknek mi történik, amikor felkapcsolja a villanyt nem állsz neki Dirac deltát Laplace transzformálni, háddenem? Ha az lenne a cél, hogy kiszámold a tranziens áramot, akkor lehet brillirozni, amúgy nem célszerű.
Válasz erre 

Kovacs Nocraft Jozsefne 2022.12.14. 11:55:57

@arthurthedent:

"akkor lehet brillirozni"

Amit leírtam, az kva távol áll a brillírozástól, jószerivel józan földművesi ész. (Remélem, így egyetlen kisebbséget sem sértettem meg.)

"Amikor elmondod egy gyereknek mi történik, amikor felkapcsolja a villanyt"

Én egy jónevű dunántúli gimnáziumban tanultam a matematika-fizika szakos A osztályban. Egyszer pár hétre megbetegedett az egyébként hihetetlenül jó matek- és fizikatanárunk, és az általános "szakos" D osztály tanára helyettesítette. Akkor éppen elektromosságtannal foglalkoztunk, és én abszolút naivan megkérdeztem a tanárt, milyen sebességgel halad az elektromos áram a fémvezetékben. Fénysebességgel - volt a válasz. Akkor az elektronok is fénysebességgel haladnak benne? - kérdeztem.

Látszott, hogy a tanár nagyon elgondolkodott, aztán kibökte, hogy igen. Akkor ezt elhittem, most persze már tudom, hogy marhaság. Azóta sem tudom, vajon azon gondolkodott, mennyire egyszerűsítse le a magyarázatot, vagy csak nem tudta a helyes választ. Az utóbbira tippelek, mert baromságot akkor sem szabad mondani a diáknak, ha a helyes magyarázatot nem értené meg.

Hasonló kérdés merül fel bennem és talán benned is a szóban forgó egyetem kapcsán.
Válasz erre 

arthurthedent 2022.12.14. 12:24:12

@Kovacs Nocraft Jozsefne: "Azóta sem tudom, vajon azon gondolkodott, mennyire egyszerűsítse le a magyarázatot, vagy csak nem tudta a helyes választ."

Természesen nem tudta a választ. Ha tudta volna, akkor egy egyszerű cső-víz-csap hasonlattal megérthette volna, hogy az elektromos áram és az elektronok nem azonos sebességgel haladnak.
Válasz erre 

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2022.12.15. 13:02:29

Eleve minek kellene karbonsemlegesnek lenni? Ez egy mánia, kb, mint a szivárványzászló-lengetés,
Válasz erre 

ulpius66 2022.12.15. 13:21:52

@ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró:

Azért jó semlegesnek lenni, mert minden semleges jó!

ABBÓL NEM LEHET BAJ!

Egyebekben meg most arról szól a ballibsi mantra, hogy túl sok a CO2 a levegőben, ezért mindannyian fel fogunk főni, esetleg elsivatagosodunk, meg ilyesmik......

Ha meg túl kevés CO2 volna a levegőben, akkor meg az volna a baj, mert a növények éhendöglenének..... és a vegetáriánus Gréta Thunberg is éhendöglene!
Válasz erre 

ulpius66 2022.12.15. 13:23:45

Télen éhenfagyunk...... nyáron meg meg fogunk főni!!!!!
(már az, aki nem fog éhenfagyni......JUJJJJ RETTEGJÜNK!!!!)
Válasz erre 

ulpius66 2022.12.15. 13:28:35

@arthurthedent:

De amíg élnek a fák, addig oxigént termelnek és CO2-t kötnek le!

NEM SZABAD HAGYNI, HOGY A FÁK MEGHALJANAK!
(persze, ha túlszaporodik a fa, akkor előbb utóbb elfogyik a CO2 és éhenhalnak a fák...... úgyhogy a túl sok fa sem jó)
Válasz erre 

arthurthedent 2022.12.15. 14:08:44

@ulpius66: "De amíg élnek a fák, addig oxigént termelnek és CO2-t kötnek le!"

Nem egészen. Télen ugyanis lehullatják a leveleiket és tavaszig nem termelnek oxigént. :)
Válasz erre 

ulpius66 2022.12.15. 15:50:00

@arthurthedent:

De akkor meg a déli-féltekén van nyár, ott termelnek oxigént a fák.......
Válasz erre 

ulpius66 2022.12.15. 15:51:25

Egyebekben meg a túl sok CO2-ből meg CACO3-t kell csinálni.....magyarul mészkövet.....
Válasz erre 

Sorállományú előfelvételis 2022.12.15. 16:25:01

@ulpius66: És honnan veszed a kalciumoxidot hozzá?
Válasz erre 

arthurthedent 2022.12.15. 17:09:21

@ulpius66: "Egyebekben meg a túl sok CO2-ből meg CACO3-t kell csinálni.....magyarul mészkövet....."

Pontosan! Így simán 100 millió évekre is meg lehet kötni a széndioxidot. A Dover-i sziklák vagy 138 millió évesek. :-o
Válasz erre 

Sorállományú előfelvételis 2022.12.15. 17:19:25

@arthurthedent: Csakhogy kalciumoxid nincs a természetben. Több széndioxid szabadul fel az előállításánál, mint amit megköt. Mivel fel is kell hevíteni szénnel, vagy gázzal.
Válasz erre 

arthurthedent 2022.12.15. 17:44:39

@Sorállományú előfelvételis: És mégis működik, lásd cianobaktériumok.
Válasz erre 

6EQUJ5 2022.12.15. 17:45:51

A szibériai fenyőerdők pedig kifejezetten melegítik a talajt,mert blokkolják a hideg szeleket és a sötétzöld színűk nem veri vissza a napfényt,mint a füves puszták, így olvad a fagyott talaj és iszonyatosan sok szén-dioxid kerül a levegőbe. Természetesen az ember telepített fenyőerdőket Ida, ahová nem való. Ebből is látszik, hogy egyszerűen hagyni kellene a természetet, hogy azt tegye,ami a legjobb neki.
Válasz erre 

ulpius66 2022.12.15. 17:51:26

KCN a megoldás!
(az mindenre hatásos.......)
Válasz erre 

arthurthedent 2022.12.15. 18:27:35

@6EQUJ5: "Ebből is látszik, hogy egyszerűen hagyni kellene a természetet, hogy azt tegye,ami a legjobb neki."

Jó ötletnek tűnik. Mondjuk az első évben meghalna vagy négymilliárd ember, de a második évben már kevesebb.
Válasz erre 

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2022.12.16. 06:52:20

@ulpius66: Már megint más tudásából élsz. A káliumcianidot én ajánlottam neked mint hatásos nyugtatót. :-))
Válasz erre 
süti beállítások módosítása