Olvastam egy cikket az indexen[1] arról, hogy miért is nem észleljük más intelligens fajok jelenlétét. Ritkán olvasni ilyen áltudományos, tévedésekkel és ferdítésekkel teli cikket, az egyszer biztos.

A cikk első mondata (a beharangozó után) jól példázza, hogy mennyire is vehető komolyan ez az iromány. Egy mondatba, egy kérdőmondatba mindjárt sikerül belesűríteni egy csomó tévedést, hazugságot, alaptalan állítást:

Hogy lehet az, hogy a végtelen világegyetemben a Föld az egyetlen lakott bolygó?

Okés, elsőnek ugyebár nem tudjuk, hogy a világegyetem végtelen. Lehet, hogy az, lehet, hogy nem az. Akármekkora is a világegyetem, a megfigyelhető világegyetem biztosan nem végtelen. Nagy, elég nagy, de az, hogy végtelen lenne biztosan nem igaz. 

Azt, hogy a Föld lenne az egyetlen lakott bolygó nem tudjuk. Nagyon nem. Sőt, a jelenlegi tudásunk alapján ésszerű azt gondolni, hogy rengeteg lakott hely létezik, hogy az élet rengeteg helyen jelen van. Semmi okunk nincs azt hinni, hogy a Föld az egyetlen lakott bolygó. Semmi.

És végül, de nem utolsósorban nem csak bolygók lehetnek lakottak, az élet rengeteg holdon is kialakulhatott. Sőt, még az is lehetséges, hogy még a naprendszer egyes holdjain is létezik élet. Ott az Európa közismert példának.

 Ha más bolygókon is létezik intelligens élet, akkor egy sor hasonló evolúciós átmeneten kellene/kellett volna keresztülmennie, ami tovább tart, mint a Föld teljes, előre jelzett 34 milliárd éves élettartama.

Nos, a földön cirka 4 milliárd évig tartott, más esetet meg nem láttunk. Ebből aztán egyetlen következtetést tudunk levonni, hogy az evolúciós folyamat ennyi idő alatt lehetséges. Az idézet az ellenkezőjét állítja, hogy több mint 34 milliárd év kell hozzá. Tudjuk, hogy lehetséges cirka 4 miliárd év alatt, tudjuk, hogy nem igaz ez az állítás.

Ráadásul a világegyetem tele van vörös törpékkel, csillagokkal, amik sokkal lassabban égetik az üzemanyagukat, sokkal tovább léteznek. A tudomány szerint vannak vörös törpék, amik majdnem olyan régóta léteznek mint maga a világegyetem. Ha a Földön kialakulhatott az értelmes élet, akkor ott is.

Az intelligencia nagyon későn jelent meg a Föld életében, körülbelül 4,5 milliárd évbe telt az evolúciós folyamatok lezajlása.

Ez a "nagyon későn" egy meglehetősen nagy csúsztatás több okból is. Egyrészt ugye a 4,5 milliárd év elég sok, de a világegyetem korához mérve nem túlságosan sok. Ez alapján simán elképzelhető, hogy már évmilliárdok óta léteznek élőlények a világegyetemben. 

szerinte az egyes átmenetek szakaszai sokkal tovább tartanak, mint amennyi ideig általában a bolygók lakhatók, úgyhogy vagy kivételes dolgoknak kellene történniük más bolygókon, vagy meg kell találni a magyarázatot, miért tartottak olyan sokáig az evolúciós átmenetek a Földön. 

Semmi okunk nincs azt gondolni, hogy ezek a folyamatok tovább tartanak, sőt, tudjuk, hogy nem "tartanak" tovább, egyetlen esetet ismerünk és az cáfolja, hogy tovább tartanának. 

A lényeg viszont az, hogy kivételes dolgokat feltételezni csak akkor van okunk, ha erős bizonyítékaink vannak arra, hogy az intelligens élet (szinte) csak a földön alakult ki. A szomorú igazság az, hogy fogalmunk sincs hány bolygón van még intelligens élet.

Jelen pillanatban a földi intelligenciát egy bolygó méretű (igazából nagyobb) antennával csak körülbelül 100 fényév távolságból lehetne észlelni. Nekünk nincs ekkora antennánk és ami van azzal is csak az égbolt egy elenyésző kis részét ellenőriztük. Nem találtunk intelligens életre utaló jeleket, de ezen nincs mit megmagyarázni, nem is igazából kerestünk és nincsenek is meg rá az eszközeink.

Olyan ez, mintha valaki meg akarná magyarázni, hogy a tengerben nincsenek élőlények, miközben a sivatag közepén üldögél egy lapáttal felszerelkezve. Nonszensz.

Arra a következtetésre jutott, hogy az abiogenezis viszonylag gyakori jelenség, de általában valószínűtlen, hogy intelligens életformává fejlődik.

A földön több intelligens faj is kialakult. Egy faj maradt életben, a többi intelligens faj kihalt. A világegyetemben van cirka 100 milliárd galaxis, mindegyikben van cirka 100 milliárd csillag, átlagban mindegyik körül kering féltucat bolygó és nem lehetetlen, hogy van kéttucat hold is. Ezt tudjuk.

Nem tudjuk, hogy az abiogenezis mennyire gyakori, nem tudjuk, hogy a panspermia mennyire gyakori és nem tudjuk, hogy mennyire gyakori az intelligencia kifejlődése. A tudomány tényekre, megfigyelésekre alapul, tények nélkül, megfigyelések nélkül kijelentéseket tenni nem tudomány.

A Montreali Egyetem asztrofizikusa, Lauren Weiss által vezetett nemzetközi csapat a W.M. Keck obszervatórium – amely a hawaii Mauna Kea vulkán tetején, 4194 méteres magasságban, a felhők fölött áll – tükrös távcsöveivel 1305 csillag nagy felbontású képét rögzítette, amelyek körül 2025 exobolygó kering. Meg tudták határozni a csillagok és exobolygóik méretét is, és összesen 909 keringő sziklás bolygót észleltek 355 csillag körül.

Nagy csúsztatás. Az exobolygókat több módszerrel is észlelni lehet. Ha a bolygó nagy és közel van a csillagjához, akkor a csillag mozgásából lehet észlelni, hogy ott egy bolygó. Ezek az ún. hot-jupiter bolygók természetesen lakhatatlanok a földi élet számára. 

Ha a bolygó messze van a csillagjától, akkor van esély arra, hogy távcsővel megfigyeljük (a csillag fénye kitakarható, mert a bolygó messze van tőle). Ezek a fagyott bolygók megint csak lakhtatlanok számunkra. 

A probléma tehát az, hogy nincs használható eszközünk a közepes távolságban lévő, közepes méretű, ún. földszerű bolygók észlelésére. Nem tudjuk, hogy egy átlagos bolygó milyen, mert csak a nagyokat és csak a csillagtól távoli bolygókat vagyunk képesek észlelni. Megint csak ott tartunk, hogy nem mondhatjuk, hogy ennyire vagy annyira gyakoriak. Egyszerűen nem tudjuk.

A numerikus szimulációk sajnos szintén ezt támasztják alá: egy, a Naprendszeréhez hasonló struktúra létrejötte nem lehet általános.

És igen, az egyetlen valamire való érv is megjelent. A gondolatmenet egyszerű: fogalmunk sincs mi van odakinn, de szimuláltunk egy világegyetemet és abban ez és ez van, ilyen bolygók, ilyen holdak, ilyen pályák.

Csakhogy a csillagászat szimulációi legendásan megbízhatatlanok. A legtöbb esetben úgy használják őket, hogy addig csiholják a szimulációt amíg a megfigyelésekkel egyező eredményeket kapnak utána pedig következtetéseket vonnak le abból, hogy milyen paramétereket kellett beállítani. Ha nincsenek megfigyelések, akkor ezek a szimulációk teljesen használhatatlanok.

A számítógépes szimulálás komolyan hangzik, meggyőző érvnek tűnhet, sajnos azonban iszonyatosan megbízhatatlan. Nem tudunk világegyetemet szimulálni.

És, hogy levonjuk a tanulságot is, a földi körülményeknek nem kell "általánosnak" lenni ahhoz, hogy intelligens földönkívüli élet létezhessen. A galaxisunkban van 100 milliárd csillag, ha egymillió bolygórendszerből csak egyetlenen van fejlett élet, akkor 100 ezer bolygón van fejlett élet.

Ha nagyon-nagyon kicsi az intelligencia kialakulásának az esélye, akkor a világegyetemben rengeteg helyen van intelligens élet. És szinte semmi esélyünk, hogy észleljük.

[1] https://index.hu/tudomany/2022/04/07/foldonkivuli-galaxis-idegenek/