wagmg

wagmg

Hány tankjuk van az oroszoknak?

2022. április 21. - arthurthedent

Az ukránok szerint rengeteg tankot vesztett az orosz hadsereg ukrajnában. Az oroszok szerint nincs is háború, hogyan vesztett volna annyit, ugyan már! Szóval akkor mi lehet az igazság? Hogy lehet egyáltalán eldönteni?

A szokásos eljárás az, hogy az átlag őstermelőnek vagy az egyik, vagy a másik fél szimpatikusabb, így aztán vagy az egyik, vagy a másik fél híreit veszi készpénznek. Nem túl jó megoldás, az biztos, ezért aztán ott a szokásos eljárás módosítása is, ami szerint az igazság a kettő propaganda közt van. Ez persze megint csak nem túl jó megoldás, mert az igazság és a hazugság átlaga nem az igazság mint ahogyan általában két hazugság átlaga sem az.

Ott van még az "egyik sem igaz" eljárás, ami meg pont semmire sem jó, legfeljebb arra, hogy kijelentsük "fogalmam sincs". 

Akkor mi van? Hogyan tudhatunk bármit is? Nos, a megoldás az lehet, hogy az "open source" hírforrások valamennyire megbízhatóak. Hogyan működnek ezek?

A világon van egy halom olyan ember, aki nem elkötelezett egyetlen politikai párthoz, egyetlen kormányhoz, egyetlen országhoz sem. Ezek az emberek összeadva az erejüket és szakértelmüket elemzik a híreket, az internetes forrásokat. Gondosan végigböngészik a videofelvételeket, fényképeket, beazonosítják a kilőtt tankokat, helyszíneket, megnézik ez a roncs volt -e már, szerepel -e a listájukban esetleg egy másik szögből felvéve. Megnézik ez a fa az a fa -e a levegőből, az a szétlőtt épület ugyanaz -e, hol van az egész, az ott egy T-72-es vagy egy felújított T-72, esetleg valami más. Sokan vannak, gondosak, alaposak, értenek is hozzá. Lelkes amatőrök, alaposak, fáradhatatlanok. Elmondom mire jutottak!

Nem én mondom, ő mondja, megkereste az orosz tanklerakatokat

Először is nem igaz a legenda, hogy az oroszok a régi roncs tankokat vetették be, a modern tankokat tartalékolják, és jön még a nagy meglepetés. A roncsok közt ott vannak a modern tankok, statisztikailag legalább akkora arányban lövik ki őket mint amilyen arányban rendelkezésre állnak az orosz hadsereg számára.

Ez alól egyetlen kivétel a T-14 Armata csodatank, ami fura módon nem szerepel sehol. Úgy tűnik be sem vetették. Senki sem tudja, hogy miért, de az elterjedt vélemény az, hogy igen kevés van belőlük, sok velük a műszaki probléma és sajnálják külövetni az ukrán erdőszélen. Nem érdekes, ott a rengeteg egyéb, az elmúlt sok évtized rengeteg tankja...

A második megfigyelés az, hogy az orosz jelentések nagyon alábecsülik a kilőtt tankok számát. Nem meglepő, de fontos tudnunk, hogy annál amit mondanak sokkal több tankot vesztettek. Valószínűleg kevesebbet, mint amennyit az ukránok jelentenek, de jóval többet, mint amennyit bevallanak. Az ukrán jelentések pontosabbak, a szokásos harci túlbecslés megvan az ukránoknál is, de erre számítani lehet, minden hadsereg hajlamos túlbecsülni az eredményeit. Szóval az igazság a két fél közt van, jóval közelebb az ukránok jelentéseihez, mint az oroszok híreihez. Én személy szerint ezen nem lepődtem meg, de ez persze az én beállítottságom miatt van.

Szám szerint mintegy 500, mára talán inkább 600 tank heverhet kilőve és kerülhetett zsákmányként az ukrán hadsereghez.

Ez hatalmas szám, nem igazán van olyan európai hadsereg, akinek lenne ennyi. Az oroszok többet vesztettek alig több mint egy hónap alatt, mint amennyi az európai országoknak lenni szokott.

Nagyok a veszteségek, mára az erdőben bújkálnak a tankok, vadásznak rájuk mint a termintárban

Akkor mennyi maradt? Mennyiből vesztettek 600 tankot?

Nos, az orosz hadsereg nem köti az orrunkra mennyi tankja van, nem is könnyű kideríteni. Úgy tűnik pár éve még 10-20 sőt 30 ezer tankjuk is lehetett. Nagy részük roncs, használhatatlan, kilopták belőle a rezet, eladták a motort, szétrohadt, berozsdásodott. Rengeteg pénzbe került volna havonta beindítani, javítani, úgyhogy kinőtt belőle az akác. 

Az elmúlt évtizedben rengeteget selejteztek. Mára körülbelül 3000 hadra fogható tankjuk maradt.

Ebből vesztettek 600-at vagy a veszteség után? Nos mindegy, mindkettő becslés, viszonylag nagy a hibaszázalék. Ennek ellenére fontosak ezek a számok.

Először is ez egy hatalmas veszteség arányaiban is. Az ukránok szó szerint megtizedelték az orosz harckocsiállományt, inkább kétszer mint egyszer. Hatalmas veszteség ez az oroszoknak. Hatalmas!

Másodszor pedig elmondhatjuk, hogy maradt tank bőven. Rengeteg tankjuk maradt az oroszoknak, ha akarják még párszor eljátszhatják az egész inváziót. Mármint a tankok számát tekintve. Sofőrt már nehezebben fognak találni a kiruccanáshoz, mert egy ekkora veszteség után azért nyilván elég rendesen elterjedt az orosz katonák körében, hogy csak akkor érdemes tankkal menni, ha meguntad az életedet. Ha sürgősen véget akarsz vetni a földi pályafutásodnak.

A torinói lepel

Húsvét táján minden évben megjelenik egy halom cikk arról, hogy igenis, a torinói lepel valódi, az Jézus lenyomata, vannak érvek, magyarázatok, bizonyítékok. Mindig leírom, hogy mennyire tarthatatlanok ezek a cikkek, de a kommentjeim soha nem jelennek meg. Leírom ide... hátha elolvassa valaki.

Szokásos érv, hogy a lepel szennyeződött, kormos lett, poros lett, és ennek a pornak, koromnak a korát állapították meg az izotópos vizsgálatok, a lepel cirka 2000 éves, a szennyeződés meg 700 éves.

Ennél nagyobb butaságot nem is lehetne mondani. Az izotópos vizsgálat nem így működik, ha így működne, akkor soha semminek nem lehetne megállapítani a korát izotópos vizsgálattal. MInden szennyezett, minden poros, minden kormos, több ezer éves tárgyakról van szó.

 writingfaceshroudscope.png

A lepel a feliratokkal. Huncut aki nem látja őket...

Az izotópos vizsgálatok a növények vagy állatok által a szervezetükbe beépített izotópok arányát méri. Ez az izotópos vizsgálat lényege. Ezért elfogadott, megbízható, perdöntő. A por, szennyeződés, korom, sár atomjai nem épülnek be a halott sejtek molekuláiba, ezért ezeket ki lehet szűrni. Így működik az izotópos kormeghatározás.

Azt is szokás mondani, hogy sajnos a lepel széléből vettek mintát. Három kutatócsoport megvizsgálta a leplet, ez a szakterületük, ezzel foglalkoznak aztán mégis ennyire ostobák. Ja, hát persze, hogy nem! Több helyen vettek mintát, a betoldott javításokból is, meg a lepel anyagából is. Mert nem idióták. Szóval ez a kifogás sem jött be.

Aztán jön, hogy megvizsgálták a polleneket és arra jutottak, hogy azok bizony jeruzsálemből származnak.

Hát igen, lehet ilyen cikkeket találni a neten, lehet mindenféle cikkeket találni. Ha meg kicsit utánanézünk, akkor lehet olyan tudományos cikkeket találni, amik azt állítják, hogy a mikroszkópos felvételek alapján a pollenvizsgálat  nem konkluzív, nem lehet pollenek alapján beazonosítani a kort meg a vidéket. Azaz valaki azt mondja, hogy igen, ezek a pollenek pedöntőek, a tudományos konszenzus meg az, hogy nem perdöntőek, nem bizonyítanak semmit.

Aztán jönnek az érvek, hogy a leplet a mai napig nem tudják reprodukálni, hogyan tudták volna reprodukálni a 13. században? Csakhogy a 13. században nem kellett reprodukálni, csak csinálni kellett egy festményt. Csinálni valamit sokkal könnyebb, mint megmondani, hogy pontosan hogyan sikerült. A mai napig nem tudjuk pontosan hogyan csináltak a római birodalomban betont, pedig tudjuk, hogy csináltak. Mert reprodukálni nehezebb.

És akkor arról nem is beszélve, hogy több cikk is a van a neten, ahol valami egyetemi mókus bemutatja hogyan lehet ilyet csinálni. Demonstrálja, bemutatja, leírja, csak persze millió ember ír közben a neten olyan cikket, hogy "jajj, a tudósok se' tudják". Szóval ja, azt hiszem tudják reprodukálni, nem mintha nem lenne mindegy.

És akkor még jönnek a számtalan "mert ez volt a szokás, mert az volt a szokás és a lepel is" érvek. Nincs lemosva a test, nem volt szokás, pénz van a szemeken, az volt a szokás. Könnyű ilyeneket mondani, hiszen az átlagos versenyzőnek nyilván halvány lila gőze nincs arról mi volt a szokás kétezer ével ezelőtt. Viszont persze ha valaki a 13. században csinált egy ilyen leplet az tudhatta mi volt a szokás, úgyhogy ez megint nem bizonyít semmit. Egyetlen "ez volt a szokás" érv sem ér semmit sem.

Egyébként meg nagyon álságos arra hivatkozni, hogy "mert ez volt a szokás". Miért?

1) Természetesen nem volt szokás az ünnepnapra elengedni egy halálraítéltet, az emberek nem voltak elmebetegek, hogy elengedjék a gyilkosokat meg útonállókat.

2) Nem lehetett halálraítélni egy nap alatt, pláne nem ünnepnapon senkit. A halálos ítélet meghozására "aludni kellett egyet" a zsidó törvények szerint.

3) A római helytartót nem volt szokás leszavazni a megszállot népeknek, mert ha keménykedtek, akkor a helytartó statuált egy keményet.

4) A római helytartó nem szokta elengedni azokat, akiket a tömeg elkezdett királynak nevezni. Merthogy ha ezt tette volna, akkor meg vele statuáltak volna.

5) A keresztrefeszítetteket a katonák nem szokták megszánni és megölni, mert azzal a büntetést, a kereszthalált akadályozták volna meg. És akkor meg velük statuáltak volna egy nagyot.

6) A kereszthalál mint büntetés nem ért véget a halállal. A holtestnek ott kellett maradnia okulásul, ha valaki le merte volna venni, azzal megint csak statuáltak volna egy nagyot.

7) A zsidók nem csináltak olyat, hogy "majd holnap visszamegyünk és rendesen eltemetjük". Tabu volt. Igazából még most is az.

8) Viszont ami nagyon nem volt szokás, az az "igyátok ez az én vérem". A vérnél keményebb tabu nem nagyon volt, még az állatok vérének fogyasztása is elképzelhetetlen szörnyűség lett volna. Az kizárt, hogy egy tanító embervér ivására buzdítja a tanítványait és békésen távozik a kocsmából. Pláne az teljesen lehetetlen, hogy utána perbe fogják és ezt nem is említik meg. 

Szóval igen, arra hivatkozni, hogy "mert ez volt a szokás és ezzel egyezik a lepel is" hihetetlenül visszás. Nem csak azért, mert nem bizonyít az ég világon semmit, hanem azért, mert az egész történet teljes egészében szembe megy mindenféle "szokással".

Lerohannak minket az oroszok?

Hát persze, ez a nagy kérdés, ami minden magyarnak a fejébe jár, megint jönnek az oroszok? Megint lerohannak minket, megint háború lesz, megint kezdődik?

Lehet hallani ilyen véleményt is, olyat is, jönnek, nem jönnek, valószínűleg jönnek, eszükbe sincs. Célkeresztben vagyunk vagy nem? Mi lesz? Nyilván nem tudom megmondani, hogy mi lesz, de talán segíthetek jobban megérteni a helyzetet...

Szóval elsőnek is tisztázzuk: célkeresztben vagyunk, rajta vagyunk Putyin listáján? A válasz egyszerű, Putyin megmondta és ebben kivételesen nem hazudott. Rajta vagyunk, célkeresztben vagyunk. Putyin jövőképe a Szovjetúnió területének visszaállítását álmodja. Oroszország határainak védelmét egyrészt a csatlós államok látták el, Ukrajnai, Észtország, Beloruszia meg még egy pár ország. Ezeknek az országoknak az élére most Putyin bábkormányokat képzel, diktatúrák legyenek, amelyek egy esetleges háború esetén golyófogóként tolják az állampolgáraikat a frontvonalra. Keserű sors, nincs rá önként jelentkező, de persze ezért kell diktatúra.

A védelem külső rétegét pedig védtelen, béna kacsa, komoly hadsereggel nem rendelkező országok alkotják. Ezeknek aaz országoknak a területén lehet háborúzni, itt lehet atomot dobálni, szétlőni mindent, itt lehet megvívni a háborút. Magyarország ilyen "bufferzóna" szerepet szán az orosz felsővezetés, Lengyelországgal, Szlovákiával egyetemben. Roppant megalázó, a magyarok szerepe Putyin szerint még csak nem is ágyutöltelék, egyszerűen csak áldozat, vágómarha.

Szóval rajta vagyunk a listán, hát persze, hogy rajta vagyunk.

Igen ám, de nem kell félni, a NATO megvéd, ugye? Biztonságban vagyunk, Putyin nem fog olyan őrültséget csinálni, hogy megtámadjon egy NATO országot, ugye?!

Nos, nem... mármint nem vagyunk biztonságban. Putyin nem tévedhetetlen, képes a legnagyobb marhaságot elkövetni mert egyszerűen félreérti a helyzetet, lásd Ukrajna ostroma 2022. Végtelenül leegyszerűsítve az a helyzet, hogy mi úgy gondoljuk, hogy a NATO megvéd minket, persze. Csakhogy Putyin is így gondolja -e?

Putyin számára a nemzetközi szerződések semmit sem érnek, Putyin számára a manipuláció az alap, a "stratégiai igazság" amit mi egyszerűen hazugságnak nevezünk, a propaganda, a blöffölés. Mi van, ha Putyin úgy gondolja, hogy a NATO csak blöfföl, be kell fenyegetni egy totális atomháborúval és bevonulni magyarországra? Egy Lettország, egy Litvánia, egy Magyarország kedvéért nem fognak világháborút kezdeni, majd tárgyalgatnak, megszorítgatnak, az meg a lőtéri kutyát sem érdekli ugyebár.

Van erre esély? Lehet, hogy Putyin és az Orosz felsővezetés így gondolkodik? Lehet, hogy megpróbálják? Indítanak egy speciális katonai akciót ellenünk mert "provokáltuk" őket?

Bizony, lehet. Könnyen lehet. Csakhogy jelenleg nem valószínű. A jó hír, hogy jelenleg nem időszerű és lehet, hogy megússzuk. Lehet.

Miért gondoljuk ezt? Miben reménykedhetünk?

1. Az ukrajnai háború nem jött be. Rengeteg orosz tank ég mint a zsír, minden tíz orosz katonából egy halott, kettő sebesült. Fogytán az okos lőszer, fogytán a rakéta. Még a büszke orosz hadiflotta is elsunnyogott a partvonaltól, ahol elérték a rakéták, mert csúnyán beverték a képét. Ebből még talán ki lehet jönni úgy, hogy Moszkvában győzelmet ünnepeljenek, de az biztos, hogy az orosz államnak elment a kedve a speciális katonai akcióktól egy pár évre. Ez persze nem biztosíték, de reményt ad.

2. Az ukrajnai háború még nem ért véget. Most jön a második menet, senki sem tudja mi lesz az eredménye. Lehet, hogy lecsípnek egy részt ukrajnából, de az is lehet, hogy megint csúnyán beverik az orrukat. Melyikre mennyi az esély, nem tudjuk, de egyik sem lehetetlen. Ha a második menetet is az ukránok nyerik kérdés, hogy lesz -e harmadik. Vagy így, vagy úgy, de nagyon úgy néz ki a második menet sem lesz egy leányálom az oroszoknak és nem lesznek abban a hangulatban, hogy ide is benézzenek.

3. A legfőbb érv azonban, ami amellett szól, hogy egyelőre nem készülnek megtámadni minket az eszkaláció elve. Moszkva imád eszkalálni. Nem terítik ki a lapjaikat, nem ugranak fejjel a konfliktusba, tartogatják a lapjaikat. Még most is azt mondják, hogy nincs is háború, nem küldenek sorkatonákat, nem szedik elő a katonai tartalékokat. Ez lesz a következő lépés, ezzel tudják emelni a tétet. Sorozás, mozgósítás, oroszországot megtámadta ukrajna[1]. Tömeg, 500 ezer katona, tán több, több ezer tank, szőnyegbombázás, bombák tonnái és tonnái.

Ha ez sem jön be, akkor lehet kis hatótávolságú nukleáris fegyvereket bevetni. Ez a következő lépés, ukrajnán belül megvívott atomháború, csak pár robbanófej, pár város, messze a NATO országok határaitól. Ez az orosz katonai doktrína része, kisebb atomfegyvert be lehet vetni a harctéren ha szükséges. Van még lépés a mostani játszmában, nem kell magyarországra menni.

4. Akárhogy is eszkalálódik a helyzet az orosz vezetésnek nem lesz érdeke kiterjeszteni a háborút. Eszkalálni, emelni a tétet igen, de még több ellenséget magukra szabadítani nem. A NATO konfliktusnak akkor lett volna értelme, ha fényes győzelmet aratnak ukrajnában. Az egy másik játszma ami az életünkről szól. A mostani játszmában lehet blöffölni, lehet emelni a tétet, de ebben mi nem vágómarhaként szerepelünk, ebben csak a kibicek vagyunk. Mármint az oroszok szerint, merthogy a saját sorsunkba telán nekünk is lesz beleszólásunk.

Egy dolog azonban  biztos: ha bejöttek volna Putyin álmai, ha elő lehetett volna szedni a díszegyenruhákat kijevben, akkor mi lettünk volna a következő leütött gyalog. Magyarország, Lettország, Litvánia, Észtország vagy Lengyelország. Azaz majdnem, ne feledjük, hogy Putyin játszmájában nem bábuk vagyunk, mi vagyunk a sakktábla.

 [1] Na jó, ugye senki sem gondolta, hogy ha lépnek azt ne fognák az ukránokra.

 

Oroszországnak nem volt más választása

Van itt egy dolog, ami nekem teljesen nyilvánvaló. Nem is hoztam szóba, nyilvánvaló, biztos másoknak is az, miért kellene feleslegesen szaporítani a szót? Nos, kell. Sajna szükség van rá.  

Amikor kicsi gyerek voltam az általános iskolában (voltam vagy mittudomén, 8-10 éves) volt egy tohonya nagy böszme iskolatársam. Vagy egy fejjel volt magasabb mindenkinél, nagy hájfejű durung volt. Volt neki egy bazi nagy fa vonalzója, fémbetétes, jó súlyos. 

Namost ennek az agresszív kis disznónak sajnos nagyon sokszor nem volt más választása mint elővenni ezt a vonalzót és rendet tenni vele. Sajnos meg kellett rendszabályoznia a többieket, merthogy őt igen sokszor provokálták. Nem volt más választása mint keményen fellépni, kemény választ adni, odacsapni, rendet tenni.

Nekünk többieknek mindig volt más választásunk. Bocsánatot kértünk, félreálltunk, megbeszéltük a problémákat, elfutottunk. Minket valahogy soha nem provokáltak, nekünk soha nem kellett rendet tenni, másokat rendszabályozni. Volt választásunk.

Ugye ismerős? Putyinnak van vagy egymillió katonája, sok száz tankja, ágyúi, rakétái, sok ezer atomfegyvere. Választása viszont tényleg nincs, mindig provokálják, sajnos nem tehet mást, menni kell rendet tenni, kemény választ kell adnia. 

Azt javaslom Putyin elnök úrnak, hogy szerelje le az atomfegyvereit, olvassza be a régi tankokat, a régi ágyúkat. Mindjárt lesz más lehetősége, mindjárt felhagynak a többiek az örökös provokálással, azonnal lesznek mindenféle más módszerek is a problémák megoldására.

Finnország NATO tag lesz

Ah, úgy látszik most már biztos, Finnország belép, NATO tag lesz. Mégpedig hamarosan. 

Annak idején Sztálin megtámadta Finnországot. Nem mondta, hogy ez csak egy "különleges katonai akció", de egyébként pont úgy hazudott mint most Putyin. Azt hazudta, hogy a Szovjetúnió nagy veszélyben van Finnország miatt. Azt hazudta, hogy Finnország, ami a lakosság számát és a hadsereg számát tekintve huszad akkora sem volt mint a Szovjetúnió, létében veszélyezteti a Szovjetúniót.

Nem én mondom, ők mondják...

Sztálin odaküldte nagy pofával a hadsereget, a Finnek pedig szépen beverték a képüket. Egész télen kitartottak, ezért is hívják  ezt a háborút úgy, hogy a "Téli Háború" (finnül Talvisota, ami egy finn film címe is, érdemes megnézni). 

A "Talvisota" c. film előzetese, imádnivaló finn nyelven

Na mindegy, a lényeg az, hogy most az ukrajnai események hatására a finnek úgy tűnik bekérik magukat a NATO-ba. A finn lakosság is ezt akarja, a finn kormány is ezt akarja, a finn parlament is ezt akarja. Ráadásul a finnek a Talvisota óta komolyan veszik a honvédelmet, úgyhogy a NATO örömmel látja Finnországot, valószínűleg pár hónap alatt meg is történik az új tag felvétele.

A vicc ebben az, hogy Finnországnak hatalmas, 1,340km-es határa van Oroszországgal. Csak összehasonlításképpen, ha valaki beül a kocsiba és elautózik magyarországról finnországba, akkor az cirka 1900km komppal (azaz a  lehető legrövidebb közúton). Oroszország tehát addig keménykedett, hogy nem akar NATO országot látni a határain amíg kapott egy Finnországot. Hatalmas nyílt határvonallal.

 Mit lehet erre mondani? Suomi, tervetuloa NATO-on. 

A magyarok békét akarnak

Szijjártóval hangos megint a világ. Azt mondja, az emberek békét akarnak, fegyvereket küldeni Ukrajnának pedig ezt a békét veszélyeztetné.

Namost ez körülbelül ugyanaz, amit az ruszkik mondanak, amikor azt hangoztatják, hogy ha nem küldene a nyugat fegyvereket az ukránoknak már régen béke lenne. Nyilván már régen elfoglalták volna Ukrajnát, megerőszakolták volna a nőket, legyilkolták volna a kormányt meg a lakosság egy jelentős részét, elvitték volna az értelmiséget szibériába, megcsinálták volna a munkatáborokat, kirabolták volna az országot és szépen béke lenne ukrajnában.

Pont ezt mondja Szíjjártó is, pont ez a magyar kormány álláspontja is. Mintha az orvos a vonat elé ugrással akarná megakadályozni a hosszú és fájdalmas tüdőrákot. Mari néni, ha már a múlt héten a vonat elé ugrott volna, akkor biztosan nem kapna rákot... hajrá Mari néni!...

Szijjártó úr! Magyarország békét akar? Igen? Vannak fegyverei? Akkor?!

Éjszakai napelem...

Megint egy nagyszerű cikk[1], éjszaka is termel a napelem. Csodás, ez nyilván megold mindent problémát, most aztán már tényleg elhagyhatjuk a csúnya atomot, szenet, meg gázt. Ja, nem, hát persze, hogy nem...

Hát először is nem a napelem termel a sötétben, szó sincs róla. Egyszerűen egybeépítették a napelemet egy hőelemmel, nappal a napelem termel, éjjel a hőelem, ahogy a ház leadja a hőt a paneleken keresztül. Szóval semmi új nincs a dologban, már a világháborúban is használtak ilyen petróleumlámpákat, nem nagy ügy... 

Na de ha termel, akkor termel, nem? Kit érdekel, ha nem új, a lényeg, hogy frankó. Mégiscsak nagyszerű, hogy majd éjszaka is mennek a panelek, nem kell aggódni, lesz villany. Ja... hát a valóság megint szembe jön.

A panelek négyzetméterenként 50mW-ot termelnek. 50 milliwattot. Az 0,05 Watt négyzetméterenként. Ha jól tele van rakva a tető ilyen panelekkel, akár 1 Watt is összejöhet. Amiből majdnem elmegy egy töltő a mobiltelefonhoz. Azaz... ja, nem.

Merthogy az inverter nem tudja ezt kezelni, ez a ceruzaelem nagyságrend. Új invertert kell tervezni.

Busted, nem csak én mondom, ő is mondja... 

Szóval akkor, egy ceruzaelemet ki tud váltani, ha lecseréljük a paneleket ilyen hőelemes panelre, az invertert valami újféle inverterre... ja, és ez a csúcs, amikor jól át van melegedve a cserép és tiszta az idő, tehát nyáron, pár napot hozza ezt a "csúcsteljesítményt".

Szóval az egésznek semmi értelme. Semmi. Abszolút semmi. Mégis tele van az internet azzal, hogy micsoda királyság az új napelem. Semmi értelme nincs.

[1] https://index.hu/techtud/2022/04/10/napenergia-napelem-stanford-fejlesztes-innovacio-infravoros-sugarzas-termoelektromos-generator-energia/

Kvantumtudat és halál utáni élet...

Csak egy nagyon gyors és rövid közbevetés a következő áltudományos marhaságra. Az eredeti itt[1] található.

A természettudomány nyilván nem igazolta a halál utáni életet. Szó sincs ilyenről. A kvantummechanika sem. Sőt, igazából a kvantummechanika igazolta, hogy nincs halál utáni élet. Hogyan tette ezt?

Az energia és az információ összefügg. Ha lenne egy folyamat, ami a tudatunkat valahogy lemásolná a halálunk során, akkor az energiával járna. Ki lehet számolni, hogy minimum mennyivel. A kvantummechanika viszont kimutatta, hogy ilyen energaátvitel, az információnak, a léleknek ilyen lemásolása nem létezik. Ha létezne tudnánk róla.

Nem én mondom, Sean Carroll mondja... ért hozzá...

Persze ez csak akkor van így, ha a világegyetem nem alapjaiban véve másmilyen, mint ahogyan azt gondoljuk. Ha szinte semmi sem igaz abból, amit tudunk, akkor lehetséges a halál utáni élet, akkor viszont nem igaz a kvantummechanika (sem).

És igen, Penrose egy híres fizikus, mindenki ismeri, mindenki nagyra tartja, kedveli. Amikor elkezd a kvantumtudatról beszélni, akkor mindenki mosolyog, mindenki tudja, hogy Penrose az elképesztő ötleteiről híres. Az ötleteiről, amit ő is csak ötleteknek nevez és amelyek általában nem jönnek be. Mint például a kvantumtudat, a halál utáni élet vagy a korábbi világegyetemről szóló spekulációi.

[1] https://divany.hu/eletem/lelek-halal-utan/?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link

 P.S.: Ne higyjünk egy cikknek, ami összekeveri a neutronokat és a neuronokat, bár az ártatlanság vélelme mintájára dönthetünk úgy, hogy ez csak elgépelés a cikkben.

Hol vannak az idegenek?

Olvastam egy cikket az indexen[1] arról, hogy miért is nem észleljük más intelligens fajok jelenlétét. Ritkán olvasni ilyen áltudományos, tévedésekkel és ferdítésekkel teli cikket, az egyszer biztos.

A cikk első mondata (a beharangozó után) jól példázza, hogy mennyire is vehető komolyan ez az iromány. Egy mondatba, egy kérdőmondatba mindjárt sikerül belesűríteni egy csomó tévedést, hazugságot, alaptalan állítást:

Hogy lehet az, hogy a végtelen világegyetemben a Föld az egyetlen lakott bolygó?

Okés, elsőnek ugyebár nem tudjuk, hogy a világegyetem végtelen. Lehet, hogy az, lehet, hogy nem az. Akármekkora is a világegyetem, a megfigyelhető világegyetem biztosan nem végtelen. Nagy, elég nagy, de az, hogy végtelen lenne biztosan nem igaz. 

Azt, hogy a Föld lenne az egyetlen lakott bolygó nem tudjuk. Nagyon nem. Sőt, a jelenlegi tudásunk alapján ésszerű azt gondolni, hogy rengeteg lakott hely létezik, hogy az élet rengeteg helyen jelen van. Semmi okunk nincs azt hinni, hogy a Föld az egyetlen lakott bolygó. Semmi.

És végül, de nem utolsósorban nem csak bolygók lehetnek lakottak, az élet rengeteg holdon is kialakulhatott. Sőt, még az is lehetséges, hogy még a naprendszer egyes holdjain is létezik élet. Ott az Európa közismert példának.

 Ha más bolygókon is létezik intelligens élet, akkor egy sor hasonló evolúciós átmeneten kellene/kellett volna keresztülmennie, ami tovább tart, mint a Föld teljes, előre jelzett 34 milliárd éves élettartama.

Nos, a földön cirka 4 milliárd évig tartott, más esetet meg nem láttunk. Ebből aztán egyetlen következtetést tudunk levonni, hogy az evolúciós folyamat ennyi idő alatt lehetséges. Az idézet az ellenkezőjét állítja, hogy több mint 34 milliárd év kell hozzá. Tudjuk, hogy lehetséges cirka 4 miliárd év alatt, tudjuk, hogy nem igaz ez az állítás.

Ráadásul a világegyetem tele van vörös törpékkel, csillagokkal, amik sokkal lassabban égetik az üzemanyagukat, sokkal tovább léteznek. A tudomány szerint vannak vörös törpék, amik majdnem olyan régóta léteznek mint maga a világegyetem. Ha a Földön kialakulhatott az értelmes élet, akkor ott is.

Az intelligencia nagyon későn jelent meg a Föld életében, körülbelül 4,5 milliárd évbe telt az evolúciós folyamatok lezajlása.

Ez a "nagyon későn" egy meglehetősen nagy csúsztatás több okból is. Egyrészt ugye a 4,5 milliárd év elég sok, de a világegyetem korához mérve nem túlságosan sok. Ez alapján simán elképzelhető, hogy már évmilliárdok óta léteznek élőlények a világegyetemben. 

szerinte az egyes átmenetek szakaszai sokkal tovább tartanak, mint amennyi ideig általában a bolygók lakhatók, úgyhogy vagy kivételes dolgoknak kellene történniük más bolygókon, vagy meg kell találni a magyarázatot, miért tartottak olyan sokáig az evolúciós átmenetek a Földön. 

Semmi okunk nincs azt gondolni, hogy ezek a folyamatok tovább tartanak, sőt, tudjuk, hogy nem "tartanak" tovább, egyetlen esetet ismerünk és az cáfolja, hogy tovább tartanának. 

A lényeg viszont az, hogy kivételes dolgokat feltételezni csak akkor van okunk, ha erős bizonyítékaink vannak arra, hogy az intelligens élet (szinte) csak a földön alakult ki. A szomorú igazság az, hogy fogalmunk sincs hány bolygón van még intelligens élet.

Jelen pillanatban a földi intelligenciát egy bolygó méretű (igazából nagyobb) antennával csak körülbelül 100 fényév távolságból lehetne észlelni. Nekünk nincs ekkora antennánk és ami van azzal is csak az égbolt egy elenyésző kis részét ellenőriztük. Nem találtunk intelligens életre utaló jeleket, de ezen nincs mit megmagyarázni, nem is igazából kerestünk és nincsenek is meg rá az eszközeink.

Olyan ez, mintha valaki meg akarná magyarázni, hogy a tengerben nincsenek élőlények, miközben a sivatag közepén üldögél egy lapáttal felszerelkezve. Nonszensz.

Arra a következtetésre jutott, hogy az abiogenezis viszonylag gyakori jelenség, de általában valószínűtlen, hogy intelligens életformává fejlődik.

A földön több intelligens faj is kialakult. Egy faj maradt életben, a többi intelligens faj kihalt. A világegyetemben van cirka 100 milliárd galaxis, mindegyikben van cirka 100 milliárd csillag, átlagban mindegyik körül kering féltucat bolygó és nem lehetetlen, hogy van kéttucat hold is. Ezt tudjuk.

Nem tudjuk, hogy az abiogenezis mennyire gyakori, nem tudjuk, hogy a panspermia mennyire gyakori és nem tudjuk, hogy mennyire gyakori az intelligencia kifejlődése. A tudomány tényekre, megfigyelésekre alapul, tények nélkül, megfigyelések nélkül kijelentéseket tenni nem tudomány.

A Montreali Egyetem asztrofizikusa, Lauren Weiss által vezetett nemzetközi csapat a W.M. Keck obszervatórium – amely a hawaii Mauna Kea vulkán tetején, 4194 méteres magasságban, a felhők fölött áll – tükrös távcsöveivel 1305 csillag nagy felbontású képét rögzítette, amelyek körül 2025 exobolygó kering. Meg tudták határozni a csillagok és exobolygóik méretét is, és összesen 909 keringő sziklás bolygót észleltek 355 csillag körül.

Nagy csúsztatás. Az exobolygókat több módszerrel is észlelni lehet. Ha a bolygó nagy és közel van a csillagjához, akkor a csillag mozgásából lehet észlelni, hogy ott egy bolygó. Ezek az ún. hot-jupiter bolygók természetesen lakhatatlanok a földi élet számára. 

Ha a bolygó messze van a csillagjától, akkor van esély arra, hogy távcsővel megfigyeljük (a csillag fénye kitakarható, mert a bolygó messze van tőle). Ezek a fagyott bolygók megint csak lakhtatlanok számunkra. 

A probléma tehát az, hogy nincs használható eszközünk a közepes távolságban lévő, közepes méretű, ún. földszerű bolygók észlelésére. Nem tudjuk, hogy egy átlagos bolygó milyen, mert csak a nagyokat és csak a csillagtól távoli bolygókat vagyunk képesek észlelni. Megint csak ott tartunk, hogy nem mondhatjuk, hogy ennyire vagy annyira gyakoriak. Egyszerűen nem tudjuk.

A numerikus szimulációk sajnos szintén ezt támasztják alá: egy, a Naprendszeréhez hasonló struktúra létrejötte nem lehet általános.

És igen, az egyetlen valamire való érv is megjelent. A gondolatmenet egyszerű: fogalmunk sincs mi van odakinn, de szimuláltunk egy világegyetemet és abban ez és ez van, ilyen bolygók, ilyen holdak, ilyen pályák.

Csakhogy a csillagászat szimulációi legendásan megbízhatatlanok. A legtöbb esetben úgy használják őket, hogy addig csiholják a szimulációt amíg a megfigyelésekkel egyező eredményeket kapnak utána pedig következtetéseket vonnak le abból, hogy milyen paramétereket kellett beállítani. Ha nincsenek megfigyelések, akkor ezek a szimulációk teljesen használhatatlanok.

A számítógépes szimulálás komolyan hangzik, meggyőző érvnek tűnhet, sajnos azonban iszonyatosan megbízhatatlan. Nem tudunk világegyetemet szimulálni.

És, hogy levonjuk a tanulságot is, a földi körülményeknek nem kell "általánosnak" lenni ahhoz, hogy intelligens földönkívüli élet létezhessen. A galaxisunkban van 100 milliárd csillag, ha egymillió bolygórendszerből csak egyetlenen van fejlett élet, akkor 100 ezer bolygón van fejlett élet.

Ha nagyon-nagyon kicsi az intelligencia kialakulásának az esélye, akkor a világegyetemben rengeteg helyen van intelligens élet. És szinte semmi esélyünk, hogy észleljük.

 

[1] https://index.hu/tudomany/2022/04/07/foldonkivuli-galaxis-idegenek/

Bioetanol károgó lettem...

Amióta bioetanol van az üzemanyagban körülbelül ezerszer elmondtam, hogy nem lesz ám ez így jó, hogy az a rózsaszín köd, amit el akarnak adni valóságként nekem valahogy gyanúsnak tűnik. Vagyis gyanús a csodákat, egész biztos nem okés.

A folyamat részint összetett, más szempontból viszont egyszerű. Felszántják a földet, az ugye üzemanyag, aztán tárcsáznak meg boronálnak meg mit én tudjam még miket csinálnak, az ugye üzemanyag. Aztán vetnek, üzemanyag, aztán permeteznek meg öntöznek meg ilyesmi, üzemanyag. Aztán aratnak, üzemanyag. Aztán csíráztatnak, hogy a fehérjék cukorrá alakuljanak, utána általában szárítanak, hogy a csírázás megálljon és a növénykezdemény ne zebálja fel a cukrot. Energia.

Utána erjesztenek. A kis gombák alkoholt termelnek, széndioxidot lélegeznek ki. Széndioxidot. Utána jön a lepárlás, üzemanyag, energia. Plussz persze a szállítás egyik helyről a másikra, nyilván üzemanyag. Meg a gyár felépítése, karbantartása, keverő, ilyen-olyan járulékos veszteségek.

A növény szárát valahogy fel kell dolgozni, mondjuk komposztálni, ami széndioxidot bocsájt ki, meg metánt. Meg lehet etetni állatokkal, széndioxid meg metán. Esetlen el lehet égetni, ami termel némi energiát, meg persze széndioxidot. 

Ez az egész egy bonyolult folyamat, mert sok lépése van, sokféle eszköz, sokféle munka szükséges hozzá, másrészt viszont egyszerű is. Merthogy minden lépése tökéletesen ismert, kiszámítható, megoldott. A kémia megmondja, hogy miből mennyi lesz, mennyi energia szükséges és mennyi energia szabadul fel. Mennyi víz, mennyi idő, mennyi molekula, mennyi atom. Minden egyes átkozott kis molekula középiskolás tanyag (vagy leginkább általános iskolás). A mérnökök pedig meg tudják mondani a hatásfokokat, pontosan ismerik, hogy hol menyi veszteségre kell számolnunk. Az egész ezrelékes pontossággal simán számolható.

Tudni lehetett, hogy a dolog nem fog működni, ennek ellenére egész Európa nekiment. Emberek milliói szavaztak, a politikusok rendelkeztek, ezrek és ezrek láttak munkához. És úgy ahogy van marhaság volt már az első naptól fogva.

Miért? Miért tettünk ilyet, miért követtünk el ekkora marhaságot? A válasz egyszerű, azért, mert a választók nagy része nem tanulta meg a középiskolás kémiát meg fizikát, a politikusokkal együtt megrekedt "a napocska jó, a virágok szépek, a kutyus meg a cicus aranyos" szinten.

És most két dolgot olvastam az indexen[1]:

Nem baj, legalább függetlenedünk a kőolajbehozataltól. Ember! Tényleg?! Kiszámoltad? Megkérdeztétek a szakembereket? Mert ha tíz év múlva azzal jöttök, hogy "ja, a műtrágya földgázból készül?", akkor valakit most már nyakon fogunk vágni, nem? Vonjuk már le a tanulságot és kérdezzük már meg a hozzáértőket, hogy mi a valóság, nehogy megint szembe jöjjön ám!

Kiderült, hogy én károgó voltam. Károgó!

Ember! Ha valaki előre megmondja, hogy nem lesz jó és kiderül, hogy igaza volt, az nem károgó, azt úgy mondják, hogy "józan ész". Akiről meg kiderült, hogy végig nem volt igaza, de addig erőlködött amíg be nem szopatott egy egész kontinenst azt úgy hívják, hogy "erőszakos idióta".

 

[1] https://totalcar.hu/magazin/technika/2022/04/07/etanol-es-kornyezetvedelem/?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link

 

süti beállítások módosítása